+ Irodalom

Fekete István-emlékszoba és panoptikum

Az avatáson a regénybeli Tutajos is jelen volt.

Fekete István műveit, néhány hozzá kötődő tárgyi emlékeket, valamint a Tüskevár egykori televíziós sorozat főszereplőit mutatja be a Keszthelyen szombaton megnyílt emlékszoba és panoptikum, amelynek avatásán a regénybeli Tutajos is jelen volt.

A Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum megálmodója Túri-Török Tibor, aki a keszthelyi Fő utcán jó néhány muzeális gyűjteményt működtet már. Az új bemutatóhelyet a Vidor Játékmúzeum földszintjén alakította ki, mert úgy gondolta, hogy az író “meseszerű” munkásságához méltó hely lehet.

A megnyitón arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy Jókai Mór után valószínűleg a második legolvasottabb magyar író Fekete István, akinek legismertebb regénye tizenhárom nyelven több mint tízmillió példányban kelt el. Keszthely határában, a fenékpusztai Diás-szigeten írta meg a Tüskevárt, ezért közismert műve joggal köthető a Balaton-parti városhoz.

Túri-Török Tibor egy életnagyságú, kissé szokatlan megoldású diorámán elevenítette meg a Tüskevár világát. Nádas kunyhó, vízpart csónakkal és a nádvágás eszközei között “állnak” a regény főhősei, Matula bácsitól Tutajosig. A figurák bronzhatású égetett kerámiából készült feje azonban képkeretbe foglalva látható.

A szomszédos helyiségben rendezték be az író emlékszobáját, ahol nemcsak könyvei, hanem filmplakátok és néhány személyes tárgy, így naptára és kulacsa is a látogatók elé kerül Horváth József gyenesdiási gyűjteménye jóvoltából.

A keszthelyi avatón maga Tutajos is részt vett, pontosabban Seregi Zoltán, aki az 1966-ban forgatott tévésorozatban alakította ezt a szerepet. A ma a békéscsabai Jókai színház igazgatóhelyetteseként és rendezőjeként dolgozó egykori főszereplő úgy vélekedett, hogy Fekete István talán még ma sem foglalja el a magyar irodalomban a neki járó helyet. Sokan csupán ifjúsági regényei révén ismerik őt, holott sokkal szélesebb volt az irodalmi munkássága.

Hozzátette: az író soha nem politizált, mégis egész életműve “indirekt politizálás”, hiszen olyan értékekről írt, mint az ember és a természet, egy olyan korszakban, amikor sem az embernek, sem a természetnek nem volt értéke.

Seregi Zoltán jó szívvel emlékezett vissza a filmforgatásra, amiből valójában csupán három nap jutott a Kis-Balatonra, a sorozat vízi jeleneteit ugyanis a Dunán, a tassi zsilip környékén vették filmre. A legnagyobb magyar színészek, mint Bánhidi László, Zenthe Ferenc, Dajka Margit és mások szerepeltek a tévésorozatban – elevenítette fel a forgatás idején 13 éves Tutajos. Hozzátette azonban azt is, hogy évek óta ott van a fiókjában a Tüskevár folytatásából, a Téli berekből készült forgatókönyve, amit szívesen filmre vinne.

A Dombóváron működő Fekete István Kulturális Egyesület tagjaként Laki Tamás elmondta: a Tüskevár 1953 és 1956 között készült.. Írója ugyan sokáig indexen volt, de mégis azon kevés magyar szerző közé tartozik, akinek regénye még életében kötelező olvasmány lett az általános iskolákban.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Ghanima

    2014-11-16 - 10:14

    Megint egy nem kellően átnézett MTI hír: természetesen nem a “regénybeli” Tutajos volt jelen a kiállításon, hanem a filmbeli.
    Attól, hogy az MTI egyre több marhaságot ír le, épp a Librariusnak nem kellene követnie.

    A kiállításnak örülök, mert számomra örök könyv úgy a Tüskevár, mint a Téli berek. Ha valóban meg tudná akár Seregi Zoltán, akár valaki más csinálni a filmet…

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top