Archív

Független újságíró vagy?

Keresés a weben

A kérdést felteszik, hol máshol, mint a Facebookon. Válaszolni kell rá. (Bakos András esettanulmánya)

újságíró

Fotó: Farkas Judit Zsuzsanna (A válasz Jézus, de mi volt a kérdés?)

A kérdés a Facebookon ér, miután megosztok egy szerintem ártatlan fotót a miniszterelnökről. A felvétel a tokiói látogatás alkalmából készült, a kormányfő szögletes fekete doktorsüveget visel. A kép felirata: „most pedig bemutatom a sötét varázslatok kivédése tantárgy új professzorát!” Aki ezek után azt firtatja, független újságíró vagyok-e, Makón ismert és köztiszteletben állópedagógus. Korábbanjobboldali önkormányzati képviselő volt, ma már nem politizál hivatalosan, de véleménye van és le is szokta írni. Azt válaszoltam, hogy pártokhoz nincs közöm, függetlenségre törekszem, de mint másokat, engem is befolyásolhatnak a szimpátiáim, körülményeim, csalódásaim. A szakmámnak köszönhető tulajdonság, hogy igyekszem észrevenni és felülvizsgálni saját előítéleteimet, nyilvánaz olvasó ítéli meg, ez mennyire sikerül, minden egyes szövegem alapján, éstalán a pedagógusnak adott válaszom második fele után is. Merthogy visszakérdeztem: miért épp most kapom ezt a kérdést, és ő mit gondol arról, hogy megosztottam ezt a képet. A miniszterelnökkel tényleg egyáltalán nem szabad viccelni?
Erre nem kaptam választ.
Az ő kérdésének és az én feleletemnek az illusztrálásáraazonban kínálkozott egy sajtóesemény.
Mennyi pénzt költhetünk 2014-től uniós kasszából saját magunkra, és mire kellene fordítani, hogy lehetőleg minél több munkahely létesüljön – erről tanácskoztak vállalkozók, civil szervezeti vezetők és kormánytisztviselők december 2-án, hétfőn a szegedi megyeházán. Előtte a résztvevők sajtótájékoztatón foglalták össze, miről lesz szó. Magyar Anna megyei önkormányzati elnök és Csepreghy Nándor helyettes államtitkár után B. Nagy László kormánymegbízott beszélt. Szó szerint ezt mondta: „És akkor én is hadd mondjak, de én speciálisan szorítkoznék Csongrád megyére, ugye, mint Csongrád megyei kormányhivatal-vezető és országgyűlési képviselő is. A mai napon is bizonyára sok kérdés lesz és sok kérdés Csongrád megyéről, és szeretném felhívni a figyelmet majd a helyettes államtitkár úrnak, Annának, meg minden szereplőnek, hogy a Csongrád megyének a jelenlegi gazdasági teljesítménye és a jövőképe nagyban függ majd attól, hogy Csongrád megyében a tudományfejlesztés, innováció hogyan fog alakulni. Tehát mi itt abban vagyunk érdekeltek, Szeged, Szeged környéke, Csongrád megye elsősorban, hogy az innovációra építsük a fejlődést. A másik nagyon nagy területe Csongrád megyének, ez pedig nyilván a területi elhelyezkedése, éghajlata, talajtípusai miatt a vízrendezés. És hát itt nem elsősorban és kizárólag az öntözést értem ezalatt, ugye, hajlamos mindenki, hogy öntözésről beszél, és árvízről meg belvízről, de alapvetően a Homokhátságnak a talajvízszintjének a szabályozása az a legfontosabb gazdasági kérdés, mert ugye az fogja biztosítani a biztos termést, a biztos termés biztosítja a termelőknek a megfelelő árbevételt és profittartalmat, és a megfelelő profittartalom fogja a fejlődést biztosítani a kis- és középvállalkozók, élelmiszeripar, feldolgozóipar és az arra épülő nagyobb iparágak szempontjából. Tehát a következő ciklusban Csongrád megyének, ennek a térségnek is az innováció és a mezőgazdaság lesz a szerintem a húzóágazata hosszútávon is. És erre nyilván én személy szerint is mindent el fogok követni, hogy segítsem ezt a fajta gondolkodást a fejlesztési tervek kialakításánál. Köszönöm szépen!”
Ez így jelent meg a tudósításomban: „Csongrád megyében a tudományra alapozott innovációban és a mezőgazdaság fejlesztésében érdemes bízni, és fontos, hogy megoldódjon a Homokhátság vízszabályozása, e nélkül nem válhat a mezőgazdaság húzóágazattá – ismertette saját szempontjait a tájékoztatón B. Nagy László kormánymegbízott.”
Tömörítettem, értelmeztem és átszerkesztettem a mondatait, az élőbeszéd pongyolaságait kiszűrtem, így jelent meg. Ezt a munkát végzi el a rádiós és televíziós szerkesztő és az online hírportál újságírója is, azzal a különbséggel, hogy a tévében, rádióban legalább egy-két mondatot élő hanggal szokás bevágni, de az időkorlát még jobban szorít, az interneten viszont van elég hely, elvileg nem muszáj tömöríteni. Nálunk, a papírújságban ez állandóan szükséges, véges a hely.

A két szöveg között – bár szándékaim szerint utóbbi pontos összefoglalója az előbbinek – szemlátomást nagy a különbség.

Dolgoztam vele – és az újságírót ilyen munka közben konkrét személyhez kötődő impulzusok érik.
Milyen benyomásaim voltak, lehettek?
Az első, a legnyilvánvalóbb: vannak közszereplők, akik nyomdakészen tudnak fogalmazni élőszóban is, ebből a szempontból B. Nagy nem tartozik az élbolyba. Hozzáteszem, a beszéd közbeni fogalmazással én is így állok. Segít, ha az ember leírja előre magának, amit mondani akar, mert papíron pontosabban fogalmaz – aztán nem kell fölolvasni, az írott mondatok így is beépülnek a beszédbe, tömörebbé, pontosabbá teszik. B. Nagy föladja a leckét mindnyájunknak.
Viszont azt isészreveszik,számon tartják az újságírók,haegy politikusnem szokott személyeskedni, másokat bírálni, minden megnyilvánulása higgadt, természetes. Mások hosszú ideig gyúrnak olyan imázsra, amitB. Nagynaknem kell eljátszania, mert nyilvánvaló, hogypártkatonaként is inkább civil. Pénzügyi szakember, akire szemlátomást nagyobb szüksége van a pártjának, mint neki a pártra és tisztségeire.
Annyira azért mégis profi, hogy nagy vonalakban átgondolta, mit kell mondania. Kormányhivatali vezetőként és képviselőként volt jelen, ezt hangsúlyozta, nem véletlenül. 2010-ben listás helyen jutott be a parlamentbe, nemrég viszont, a választókerületek összevonásával ő lett a fideszes választókerületi elnök ott, ahol inkább a mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán befutását várták a helybeliek. A Fidesznél az a szokás, hogy azt választják választókerületi elnöknek, akit ugyanott országgyűlési képviselőjelöltként fognak indítani. B. Nagy körzetéhez tartozik Szeged egy része és a Homokhátság is. Ezért logikus, hogy B. Nagy utalt a szegedi egyetemre, mint a fejlődés letéteményesére és a Homokhátság legégetőbb gondjára.
Logikus – de azért föltűnhet, hogy egy állami és uniós feladatról szóló, az egész megyét érintő sajtótájékoztatón saját (majdani) választókerületének lakóihoz (is) beszélt.

Olyan megjelenési lehetőséggel élt, ami majdani ellenfeleinek nincs. Ezt a helyzeti előnyt mások sokkal nagyobb mértékben használják ki, így ez a körülmény csak annyiban számít, hogy megmutatja, neki milyen a viszonya a hazai politikai kultúrához.
Mindez kiválthat érzelmeket a médiumból, újakat, vagy régiek ismétléseit, és habitustól függ, ezek mennyire hatnak a készülő szövegre. Azt tapasztalom, sokkal nagyobb mértékben, mint az, hogy a szerzőnek milyen a világnézete, hová teszi az ikszet.

A fönti kérdést mindezek fényében úgy lehet pontosítani, hogy vajon jóindulató-e az újságíró. Az is kérdés, persze, hogy a jóindulat értelmezhető kategória-e a közéletben.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top
rész elé elég egyszer beilleszteni oldalanként -->