Archív

Weiner Sennyey Tibor Jáva és Bali szigetén írt versei

kezed érintése ég rajtam kedvesem / mellyel máskor árnyat táncoltattál / hogy megdermedt tőle a fény a falon / ott ahol a gekkók vad csattogása / kíséri most ébredésünk és a levesest… – Weiner Sennyey Tibor versei.

Weiner Sennyey Tibor

Fotó: photo.net

 

a táncos

majd ha már nem a ruha majd ha

már nem a mozdulat majd ha már

nem a zene hanem a tánc öltöztet

és te ezzel a tánccal vetkőztetsz

hegyet és lelket szívet és völgyet

midőn parázslani fog a ruha és

szikrázni fog a mozdulat lángol

a tér akkor a te táncod lesz az eső

mi kiolt felébreszt és egybemos

és végleg összeköt földet és eget

a jávai énekes

jakartában az angkotba pirosnál gitárral

és pergő dob kísérettel ifjú énekesek

hajolnak be és saját vagy inkább lopott

dalokat zengnek rejtélyes szeretőkről

és a kisbusz ablakának tükrében egymás

arcába süppedünk mikor indulás előtt

éppen még kolduló pohárkáját körbeadja

rúpiát és mosolyt én is adok aztán ahogy

tovább folyik a tízezerféle járműben

a millió ember még látom mennyire

őszintén örülnek ennek a keleti bárdok

és azon tűnődök milyen mély és igaz

megállapodás lehet az hogy a sofőrök

nem kapcsolják be a rádiókat sosem

nem gépiesítik a mindent motorizáló

ázsiai világban a zenét ezzel mentve

énekeseiket és énekeseik énekét

végül pedig csak annyit tudok mondani

hogy látod ilyen angkot a történelem

ó kedvesem s néhol épp annyi idő van

hogy pirosnál gitárral dobkísérettel

ifjú énekesek hajoljanak be és saját

vagy lopott dalokat zengjenek leginkább

rejtélyes szerelmeikről hogy arcukba

süppedhessenek az utazók a tükrök

ajtaján át és indulás előtt felvegyék

koldult javukat filléres mosolyokat

énekesüknek énekét az angkot sofőrje

a motorizált világban így mentve meg

Jakarta, 2007. novemberében

trópusi tél

téli városban forró gesztenyeillat

vagy te bennem mikor ébredünk

hó és lehullott avar ropogása messze

a ligetben sétálók halk lépései alatt

kezed érintése ég rajtam kedvesem

mellyel máskor árnyat táncoltattál

hogy megdermedt tőle a fény a falon

ott ahol a gekkók vad csattogása

kíséri most ébredésünk és a levesest

ki az eső városában éneklő kopogással

dicsér egy távoli világot és új ízeket

a hercegnő tánca

milyen tánc amit jársz ahogy járod

lépések és az ujjad ritmusa

anyáknak anyjai és lányoknak lányai

imádkozhattak így s te erre emlékezel

minden megtanult mozdulattal

egy anyát és egy lányt idézel

szultánok palotáiból keleti hercegek

titkos kertjeinek rengetegéből

miközben titkos kert és rengeteg

vagy szultánodnál ahová herceged

érkezett messzi nyugatról hozzád

kinek egyetlen mozdulata megidézte

mert az imát látja ahogy hívod az összes

szerelmet amit anyák és amit lányok

a mozdulatok és a lélek nászával e tánc

álcájában loptak az égről a földre le

7/1. A KÖLTÉSZET JÓGÁJA – versek Jáván és Balin (avagy hazatérés a harmadik út után és válogatás a 2007 és 2013 között Jáván és Balin született versekből) – 2013. november 20. 18:00 FB: https://www.facebook.com/event

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top