Archív

Bakó Fegya soXor fél – 21

„Petróleum lámpa, milyen szép anyád ma…” – válogatás egy ex-rádióriporter emlékcserepeiből

105 A tartásunkról

Csak a XX. században: 1914 – 1918 – 1919 -1919 -1944 – 1945 – 1948 – 1953 – 1956 – 1990. Ennyi váltás hetvenhat év alatt.

Ennyi kényszer, ennyi igazodás. Világnézet hurrikánok. Se birtok, se gyár, se föld, se ház, se asztal, se ágy. Hát gerinc?

106 Ítélet

Április legvége volt. Talán már május. Ezer fok, mégis a Bartók moziban. Kivált, amikor Bessenyei–Dózsa rezzenetlen arccal ült a vastrónon. Amikor két hóhér hosszú csipeszekkel a fejére emelte a koronát, a Dunáig izzott a mozi. Persze nem értettük Csoóri mondandóját, de beledöglöttünk Sára képeibe, Kósa vágásaiba. Tamás, Zoli meg én a tizenhetedikben voltunk. Ők a Krisztinában laktak, a Feneketlen tóhoz támolyogtunk mégis. Habos volt a park, a Gellért-hegy meg mint valami torta. Rajzottak a cserebogarak. Bukfencek, robinzonádok, apáinktól tanult szitkok. Hogyha elértük,egynek sem kegyelmeztünk.

107 Nyíltszíni

KÜLDETÉS a Bartók moziban. Kósa Ferenc filmjében minden idők legnagyobb magyar öttusázója a Gizella telepi lovaspályán – miután akadályokat állogatott – halat eszik. Közben elmeséli, hogy otthagyta a Szövetséget. Azt javasolta, azok legyenek a csapatban, akik a legjobb eredményeket érték el a legutóbbi viadalokban. Valaki szépen, meggyőzőn teljesített, mégsem őt választották. Mondván: nem elég meggyőző. Balczó kommentárja: háromból nem lehet négyszer nyerni. A következő percek kimaradtak. A Bartók mozi közönsége – velünk együtt – vastapsol. Igaz, nem gyújtottak nézőtéri fényeket, de már nem volt annyira sötét. Ezerkilencszáznyolcvan.

109 Üzenet

Bandó szíves közlése nyomán: Nyolcvanas évek elején a veszprémi viadukt bitumenjére egy holdtalan éjjel méteres betűkkel odamázolták: LE VAN SZARVA PAPP JÁNOS! (ifjabbak kedvéért: P.J. az MSzMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság titkára volt) Egymásba értek a rendőrségi Ladák a betűkön, amíg el nem távolították a szöveget. EZ volt a legbiztosabb módja, hogy reggelre egész Veszprém tudta, mi is volt az üzenet.

109 Randi a Széllen

Barátnőm meséli: Váltottam pár e-mail-t egy viszonylag értelmes, emberszabású sráccal. Megbeszéltük, hogy beülünk valahova kávézni.

Csávó áll a Moszkván, cigizik, virág nincs a kezében, köp egy hegyeset a telefonfülkék irányába. Odalibbenek, rám mosolyog és banyek, HIÁNYZIK AZ ELSŐ KÉT FOGA!!! Gyorsan neki is áll mentegetőzni, hogy válogatottban hokizik, és hát két napja kiverték a protkóját, de már készül az új. Beültünk valami kávézóba, rendelt egy kapucsínót meg valami tósztot, sütit, sört. Én egy gyömbért, csak szerényen, csajosan! Közben csak beszélt, beszélt, hogy négyéves korában kivették a fél gyomrát mert beteg volt, aztán 27 évesen volt egy motorbalesete és beültettek a lábszárába valami fémet, meg hogy múlt héten megemelt valamit és lágyéksérve van, de amúgy kő kemény a bal heréje és tőzegáfonya teát is iszik rá. Aztán felemelkedett a székről és akkorát fingott, hogy odanézett még a pultos is. Hirtelen azt hittem, ez valami kész átverés só, de nem jött a Jáksó a pezsgővel… Sűrű elnézést kért, de hát neki most valami gombás bélfertőzése van, ne haragudjak, azt mondta az orvos, hogy ne tartsa bent a gázokat, amúgy egész nap hányt, és még fogat mosni sem volt ideje, mert edzésről jött. Ezután kiment a vécére. Mikor visszajött közölte, hogy mennünk kéne, mert hát az előbb sógorostul jött a puki, a boxeralsójának annyi, szóval tegyem már meg, hogy fizetek, ő addig kint megvár. Úgyhogy fizettem, kimentem, s kezet rázva vele így búcsúztam: „Örülök, hogy beszart a gyönyörtől, amiért velem tölthette ezt a kis időt.”

110 Földön kívüliek

Rockbanda alföldi haknija. Buli délután, buli este. Matiné Békésben. Onnan indulva majdnem elütnek egy eszméletlenül részeg, az út (nem eléggé) szélén horkoló fazont kerékpárostúl. Óvintézkednek: elhelyezik mindkettőt a motyó között, aztán teli cipővel északkeletre! Átkelvén a Tiszán, valahol Hevesben, egy biztonságos helyen kirakják a még mindig hortyogó ürgét, aki immár harminc éve meséli, hogy őtet eccer elrabolták az ufók. Az évek, s fröccsök szaporodván egyre több részletre emlékszik.

111 Petróleum lámpa

„Kantriród tékmi hóm!” 1991, magyar popzenekar egy hollandiai kisváros főterének színpadán. A tér majdnem teli. A srácok kivált magyar örökzöldeket játszanak. Az Omega sláger refrénje tőlük így kezdődik: „Petróleum lámpa, milyen szép anyád ma…” A Széltoló zenekar tagjai, 14-15 esztendős államigondozott cigány fiúk a berkeszi intézetből. A nyolcból öt nem ismeri az édesanyját.

FOTÓ: Sourcecenterradio

Könyvek a médiáról az Írók Boltjából:

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top