Régóta sejteni lehetett, Márai Sándor megírta az Egy polgár vallomásai harmadik részét, hiszen erre naplóiban is utalt.
Hallgatni akartam címmel Márai Sándor eddig ismeretlen munkáját, az Egy polgár vallomásai harmadik részének tekinthető esszéregényt mutatta be a Helikon Könyvkiadó. Az író az emigrációban született első művében 1938-tól 1950-ig rajzolja meg a polgárság történetét.
Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztője elmondta, hogy régóta sejteni lehetett, Márai Sándor megírta az Egy polgár vallomásai harmadik részét, hiszen erre naplóiban is utalt. „És meg kell írni a Polgár vallomásai harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom” – idézte a főszerkesztő Márait, aki 1944 novemberében írta e sorokat naplójába. Hozzátette, a kézirat eddig a hagyatékban rejtőzött, és „irodalmi szenzáció” a megjelenése.
A kiadó adta a könyv címét, mivel a kézirat nem kapott egyértelmű szerzői megnevezést. Több címötlet szerepelt rajta áthúzva – köztük az Egy polgár vallomásai 3, illetve a Föld, föld! -, de a kiadó végül a kézirat első mondatát emelte címhelyzetbe.
Arra a kérdésre, hogy miért nem a kézenfekvő, Egy polgár vallomásai 3-ra keresztelték a könyvet, Kovács Attila Zoltán azt felelte, hogy a kiadó tervezi az Egy polgár vallomásai-sorozat teljes, kritikai kiadását, amelynek ezt a címet szánják. Felidézte, hogy 1935-ben Márai egy vesztes per után átdolgozta a regényt, így közel három fejezettel, számos bekezdéssel rövidebb a ma ismert mű az eredetinél.
A mintegy 180 oldalas Hallgatni akartamról elmondta, hogy a Föld, föld! című könyve első két fejezeteként született a mű 1949 és 1950 között, de végül az író elhagyta a szövegrészletet az 1970-es években megjelent kötetből. Szerinte az új könyv az Egy polgár vallomásai-sorozat „kiegészítő esszéköteteként” értelmezhető, hiszen amellett, hogy a jól ismert elbeszélői hang szólal meg, a rendszer kritikájaként is olvasható, ráadásul rövid, tömör politikusportrék is helyet kaptak benne, többek között Teleki Pálról, Bárdossy Lászlóról, Bethlen Istvánról. Kiemelte, a könyv a történészek számára is izgalmas lehet.
Mint Kovács Attila Zoltán rámutatott, Márai nem akarta, hogy könyve külföldön megjelenjen, ugyanakkor Magyarországon a cenzúra miatt nem számíthatott kiadására. Az előbbit a kiadó vezetője azzal indokolta, hogy az író a könyvben korával néz szembe, az európai polgárság sorsával, arról ír, hogy mi lesz ezzel a társadalmi réteggel 1938 után, de kritikát mond a Horthy-rendszer, az úrhatnám, dzsentri világ felett is.
A főszerkesztő szerint Márai azzal szembesült, hogy a 19. századi, polgári világ Európában megszűnőben van, ezért az ezzel kapcsolatos könyveit „nemkívánatosnak” érezte, a kérdéskör tabutémává vált számára. Csak akkor vette elő újra, amikor már San Diegóban élt – jegyezte meg Kovács Attila Zoltán.
A főszerkesztő elmondta, hogy a kötet az eredeti szöveghez hűen a szerzői kihúzásokat, javításokat is tartalmazza, emellett a könyvet jegyzetekkel látták el. A Hallgatni akartamot Mészáros Tibor, a Márai-hagyaték gondozójának utószava zárja.
A Márai-hagyatékról szólva megjegyezte, hogy több lappangó kézirat van még, ezek gondos tanulmányozásra várnak. A kiadónál a könyvvel együtt jelenik meg A teljes napló-sorozat 1964-66-ról szóló kötete. Új projektként irodalmi bédekkersorozat is indul a Régi Kassa, álom című könyv mintájára: a tervek szerint hasonló kiadvány jelenik meg Nápolyról, Salernóról, New Yorkról, illetve San Diegóról is.
Márai Sándor: Hallgatni Akartam
Helikon, Budapest 2013.
2990 Ft helyett kedvezményes áron 2691 Ft-ért
