Archív

Örömzene könyvben

A Budapest Bár jelenség egy ritka sziget: a zene itt egyenlővé tesz mindenkit, nem számít sem a származás, sem a világnézet, csak a muzsika. Örömzene címmel könyv jelent meg a bárról Bombera Krisztina és Vajay Zsófia tollából.BB csapata

BOMBERA KRISZTINA televíziós újságíró, riporter, műsorvezető

„Az egész úgy kezdődött, hogy egy Budapest Bár-tévészereplés után a Robi kicsit tovább maradt beszélgetni a szerkesztővel (Zsófival) meg a műsorvezetővel (velem), mi pedig másfél óra alatt könnyesre nevettük magunkat. Robi elmesélte, ki hogyan került a csapatba. Mintha a brémai muzsikusok találkozásának és vándorlásának történetét hallgattuk volna, persze azzal a különbséggel, hogy a Budapest Bár művészei nem számkivetett csavargók, hanem ismert és sikeres művészek a saját területükön.

Micsoda furcsa régi álmok valósultak meg a Bárosok életében ezzel a zenekarral! Szűcs Krisztián végre felteheti a kérdést: nem láttátok valahol az autóstáskámat? Lovasi András végre lehet úgy érzelmes-szerelmes, ahogy sem az életben, sem rockerként nem teheti meg, mert ciki lenne. Ferenczi Gyuri, a legcigányabb magyar, odaadja a szívét is a magyar nótákért. A saját zenekarában széttorzított hangon „éneklő” Keleti Andrásról kiderül, hogy Jávor Pál reinkarnációja. Mennyi kulturális és ízlésbeli különbség, mennyi ugratás, sértődés, kibékülés, zenei kultúrák egymásra találása!

S hogy ki a legrosszabbul öltözködő a csapatban? Kit hívnak pálcika magyar gyereknek és kit meztelen magyar gyereknek? Ki próbálja a leghajmeresztőbb számok feldolgozására rávenni a zenészeket? Hogy miért vallanak be bármit a zenekar tagjai, ha Trabant zenével kínozzák őket? Mindent megtudhatnak, ha elolvassák az Örömzenét!”

VAJAY ZSÓFIA televíziós újságíró, szerkesztő-riporter

„Első hallásra beleszerettem a Budapest Bár muzsikájába. Önző módon többször is meghívtam őket televíziós műsorokba, így jött létre az a bizonyos átnevetett beszélgetés Robival és innen az ötlet: könyvvé kéne gyúrni ezeket a történeteket, hadd tudja meg mindenki, milyen színes és szeretnivaló emberek játsszák ezt a régi-új örömzenét.

Az interjúkészítés aranyszabályai gyorsan megdőltek, az egy-két órásra tervezett munkatalálkozók rendszeresen éjszakába nyúló baráti vacsorákká változtak. Mindenkivel külön-külön ültünk le, végül mégis egy nagy közös beszélgetéssé álltak össze a riportok. Mintha valamennyien egy asztalnál üldögélnénk, és hol viccelődve, hol véresen komolyan diskurálnánk egy pohár ital mellett a nemrég megnyílt Budapest Bárban.

Egy igen népes, mediterrán családba csöppentem. Itt nem számít sem a hírnév, sem a származás, sem a világnézet: szeretik, tisztelik és elfogadják egymást.

A napi bosszúságok és morgások persze itt is ugyanúgy lezajlanak, de ezt a zenekart nagyon erős kötelék tartja össze: szenvedélyük a muzsika, és persze ott a közös gyerek: a Budapest Bár produkció.

A rajongók joggal irigyelhetnek, különleges élmény végigélni egy ilyen zenei csoportterápiát. Tartozunk nekik annyival, hogy mindent elmeséljünk, amit a Budapest Bárról megtudtunk. Azaz majdnem mindent, hiszen azt tanultam a zenekar új operett-előadásból, hogy amiről nem lehet beszélni, azt hallgatni kell!”

budapest bar borito„Mindenkinek kellene egy saját Budapest Bár, akkor nem lenne ennyi elkeseredett ember. Van egy falu, amihez tartozunk: néha kiülünk a padra, és nézzük, mi történik a másikkal, néha kisegítjük egymást, ha mással nem, egy jó kis beszélgetéssel, máskor perpatvar van, aztán összefogunk, és keményen dolgozunk valamin, ami jó nekünk is, és másnak is. Ebben a faluban elfér cigány, rocker, művészlélek – mindenki, aki hozzátesz valamit a történethez. Elvenni pedig nem hagyunk belőle – ha konfliktus van, vagy valaki meghülyül, akkor összezár a társaság. Nagyon élvezem, hogy így működünk.”

Gáncs Andrea menedzser, a Budapest Bár alapítója

„Büszke vagyok arra, hogy rocksztárokkal és alternatív figurákkal dolgozunk együtt, akik ugyan nem egyszerű esetek, de eléggé érdekesek ahhoz, hogy még nagyon sokáig együtt legyünk. Ha most csak huszonévesek lennének, nem is biztos, hogy felvállaltak volna ilyen dalokat plusz egy cigányzenekart,

hiszen ez nem illik teljesen az ő világukba. Szerencsére sok mindent megtapasztaltak már ahhoz, hogy

ezt a műfajt is tudják értékelni. Nagyszerű érzés, hogy ezt így közösen ilyen magas szintre el tudtuk vinni. Az öt év alatt még mindig nem ismertük ki annyira a másikat, hogy ráunjunk egymásra. A Budapest Bár ahelyett, hogy elfásult volna, még mindig tele van lendülettel és új ötletekkel.”

Farkas Róbert hegedűművész, a Budapest Bár alapítója és zenekarvezetője

Videó a könyvbemutatóról:

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top