Archív

Ludas Matyi Csíkből Szatmárba érkezett

Fazekas Mihály népmesei hőse, Ludas Matyi ízig-vérig mai magyar fiatal, kinek meséje bizony hátborzongatóan realistává vált. – [Böszörményi Gyula színházajánlója]

Mert hát gondoljunk csak bele, miről is szól a mi Matyink története! Jól el van itthon ez a magyar legény, se búja, se gondja. Özvegy édesanyjával csendeskén éldegél, s úgy tetszik, a jövő kiszámítható, megtervezhető, biztos libalegelőkön nyugvó sorsot kínál neki. Csakhogy a mi Matyink egy nap sajnos összeütközésbe kerül a helyi hatalommal, az önmagát népe fölé helyező urasággal, aki mindenéből kiforgatná őt, elvéve tőle egyetlen ludját is, csak mert Matyi nem süvegelte meg őt elég nagy alázatossággal. A legény nem tehet mást, magyar libapásztorból messzi földekre utazó világpolgárrá, sőt, „világegyetemistává” válik, s mint ilyen, a következő esztendőkben Európa okosabbik felében folytat mindenféle hasznos tanulmányokat, hogy aztán hazatérve azok segítségével lássa el a pöffeszkedő uraság baját.

Torokszorítóan mai történet ez, így nem csoda, hogy a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata ismét műsorára tűzi. A Ludas Matyi Szatmárban című előadás Móricz Zsigmond színművének átdolgozása (Móricz is azért nyúlt anno Fazekas művéhez, hogy még realistábbá, Éva és Kobak figuráját beemelve pedig humorosabbá tegye a darabot). Az előadást Bessenyei István színész-rendező, a színház művészeti igazgatója jegyzi.

Bessenyei elmondta: tizenkét évvel ezelőtt Csíkszeredában is megrendezte a darabot, melynek címe akkor Ludas Matyi Csíkországban volt. A két rendezés között annyi a különbség, hogy az akkori előadás a csíki székely néphagyományokra, míg a mostani a szatmári folklórra épül. Így tehát a legújabb változatban komoly szerepet kap a szatmári néphagyomány, a helyi zene és néptánc, továbbá szervesen beépül a történetbe a szatmári népi hiedelmek világa és a tájegység sajátos nyelvezete is.

Az előadás létrehozásában közreműködött Fejér Kálmán népzenei szakértő, aki segítette a rendezőt abban, hogy megfelelő zenei anyagot válasszon az előadáshoz.

A kerettörténet egy Erdély-szerte ismert népi hagyomány, a bábuégetés vázára épül. A cselekmény a faluban kezdődik, ahol a gonoszt megtestesítő bábut hordozzák körül, hogy – az újévi szokásoknak megfelelően – elégessék azt, így próbálva elkergetni a telet.

Részlet az előadásból:

A Harag György Társulat február 8-án egy másik, nem kevésbé fontos bemutatót is tart. A Majolenka hercegkisasszony című, részben élőszereplős bábelőadást az utóbbi években már több társulat is műsorára tűzte. Többek között játszották a miskolci Csodamalom Bábszanház művészei is, a Blattner-díjas Kovács Géza rendezésében [a fényképek ebből az előadásból valók!].

A szatmári bemutató rendezője Szilágyi Regina, a színház bábtagozatának vezetője.

A darab alapkonfliktusát ismerve máris sejthető, hogy aki megnézi – legyen az gyerek vagy felnőtt –, jól fog szórakozni: „Majolenka hercegkisasszony Jirkát, az udvari szakács fiát szereti, ám a király nem nézi jó szemmel a kapcsolatot, mi több: száműzi a legényt. S ezzel indul el a galibák sora, ugyanis a szakács finom tortáival tartott féken egy boldogtalan boszorkányt és egy enyhén ütődött varázslót. Amikor a tortafüggő boszorkányok nem találják a megszokott finomságokat, sok-sok zűrzavart okozva használni kezdik különleges képességeiket. Mert boldogtalanság ide, ütődöttség oda, az igazi hatalom az ő kezükben van! A végére természetesen számos mulatságos fordulat után minden rendbe jön.”

Különös azonban, hogy – bár alaposan „rágugliztam” – sehol nem találtam információt arról, vajon KI és mikor írta, illetve alkalmazta (báb)színpadra ezt a kedves történetet. Hm…

FOTÓK: Friss és Csodamalom

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top