Archív

A világegyetem legnagyobb képződményét fedezték fel

most-distant-quasar

A képződmény olyan hatalmas, hogy létezése ellentmond az általánosan elfogadott kozmológiai ismereteknek.

A világegyetem legnagyobb ismert képződményét, aktív galaxismagok négymilliárd fényévnyi “átmérőjű” halmazát fedezték fel brit csillagászok, akiknek tanulmánya a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society legújabb számában látott napvilágot.

A képződmény kvazárok (csillagszerű, azaz kvazisztelláris rádióforrások) nagy csoportja, extrafényes aktív galaxismagok halmaza, amelyeket szupermasszív központi fekete lyukak “hevítenek” – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon (http://www.space.com/19220-universe-largest-structure-discovered.html).

A csillagászok évtizedekkel ezelőtt fedezték fel, hogy a kvazárok hajlamosak csoportokba “tömörülni”, sok esetben e halmazok átmérője meghaladja a 600 millió fényévet. A Közép-Lancashire-i Egyetem kutatói Roger Clowes irányításával a digitális égboltfelmérési projekt (Sloan Sky Digital Survey) felvételeit vizsgálva azonban egy egészen más kategóriába tartozó képződményre bukkantak, hiszen a halmazt 73 kvazár alkotja. Kiterjedése a legtöbb irányban eléri az 1,6 milliárd fényévet, a legszélesebb részén pedig eléri a 4 milliárd fényévet. Összehasonlításképp, a Tejútrendszer átmérője “mindössze” százezer fényév és legközelebbi galaktikus szomszédjától, az Andromédától 2,5 millió fényév választja el.

“Ez a világegyetemben megfigyelt legnagyobb képződmény, oly hatalmas, hogy létezése ellentmond az általánosan elfogadott kozmológiai ismereteknek” – hangoztatta Roger Clowes, a tanulmány vezető szerzője.

Kifejtette: számítások szerint nem létezhetnek 1,2 milliárd fényévnél nagyobb képződmények, így a kvazárcsoport megsérti az úgynevezett kozmológiai elvet. Az eddigi megfigyelések szerint ugyanis a világegyetem nagy léptékben mindenhol teljesen ugyanolyan, vagyis a kozmológiai elv kimondja, hogy bármilyen irányban és bármilyen messze tekintünk, ugyanazt a világot látjuk majd, mint ami magunk körül létezik. A világegyetem izotróp (tetszőleges irányba nézve ugyanolyan) és homogén (bármely távolságban ugyanolyan). Ily módon tehát az anyag nagyléptékű szerkezete, összetétele, az univerzum fejlődése, tágulása is hasonló a világegyetem minden pontján.

“Megkíséreljük, hogy hasonló képződményeket találjunk” – vázolta fel a további terveket Clowes.

A kvazárok általában távoli galaxisok aktív magjai, leggyakoribbak az ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Energia-kibocsátásuk erősen változik, általában körülbelül tízezerszerese a Tejútrendszerének, főként nagyenergiájú sugárzásból áll. Az aktivitást egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik egy akkréciós (anyagbefogási) korongon keresztül. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, “normális” galaxismag lesz belőle.

Forrás: MTI

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top