Hogy szalonképes legyen egy gondolat, ahhoz nélkülözhetetlen a klasszikus szalonok szellemi színvonala.
A Magyar Rádió kulturális hetilapja a nézetkülönbségek természetét és az elfogadás esélyeit vizsgálná. Türelmet és megértést várunk, miközben képtelenek vagyunk azt gyakorolni. Vak indulattal aligha lehet a látható gyűlöletet csitítani, s ha a mi történelmi sérelmeink fájnak, miért ne fájhatna nekünk a másoké is. Nincs értelme a számháborúnak, egyetlen ember pusztulása is a világegyetem összeomlásával mérhető, az egyén elvesztésével egy mikrokozmosz tűnik el. A te történeted, az én történetem – és megfordítva. A közös többszörös.
Antall – Száraz Miklós György és az Egy előítélet nyomában …………………..….. 07,40
Ami összekötött minket, az veszett el. Mert amikor egyetlen költő botladozott az „Erőltetett menet” emlékezetünkben is bomló soraiban, s a kérdést úgy hitte már lezárta a politika, éppen akkor 1975-ben megjelent egy könyv. Száraz Györgyöt óva intették, hogy a magyar zsidóság sorsáról történelmi esszét írjon. Az előítéletek is velünk változtak, a szólásszabadság nemcsak a feloldó kibeszélésnek adott esélyt.
Tarnóczi László – Pekár István a földről ……………………….………………….… 07,25
A földön járók és földönfutók történelmi örökségéről joggal szólhat az, aki műveli. A médiaszakember és egyetemi tanár, a Duna televízió egykori elnöke Herencsényben gazdálkodik, szántóihoz szarvasmarha telep is tartozik. A Magyar Szemle 5-6. számában talaj menti gondolatait adta közre.
Antall – Markó Béla a politikából vissza az irodalomba ………………………….… 07,15
Költőnek kényszer a politikus szerep, akkor is, ha Petőfi vágyott az országgyűlés padsoraiba. Maradt a csatatér. És csatatér maradt az erdélyi politika is, jóllehet az ágyúkat, amikkel verebekre lőnek, a közélet színterein töltögetik. A visszatérés a színpadon is kockázatos, a költészetnek viszont segítenek a mélyülő vonások. Debreceni Irodalmi Napok – kávészünet.
Vajland Judit – Vidnyánszky Attila és a Nemzeti Színház ………………………………….. 07,25
Alföldi Róbertet nem billenthette ki székéből a politikai radikalizmus hisztériakeltése, a Nemzeti Színház élén végzett munkáját a közönség és a kritika is igazolja. Ahogy Debrecenben is letette névjegyét Vidnyánszky Attila, aki nem mellesleg Bánk Bánt rendezett a Nemzeti Színpadára. Most ketten pályáznak, tehát verseny van.
Antall – Magyar József és az egymáshoz illeszkedő képek ……………………..……. 07,20
Rajzolóként és festőművészként – indulása óta – olyan következetességgel dolgozik, aminek lényege az elfogulatlanság. Bármihez nyúl, abban ott működik az a szellemi izgalom, amely a vonalak és színfoltok hálójába csalogat és vonzóvá teszi még azt is, ami kétségként él bennünk. Jó látni és jó elgondolni mindazt, ami a MAZART galériában falra került.
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István, zenei szerkesztő: Gere Erzsébet,
a gyártásvezető Guzsaly Ilona, a hangmesterek Farkas Szilvia és Ignácz Katalin
Műsorunkban Stan Getz felvételei forogtak.
Nem lehet elmulasztani! Három hétig elérhető.
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/
