Archív

Húsz év óta második legkisebb kiterjedését érte el idén az antarktiszi ózonlyuk

ozonlyuk

Meghatározások alapján ózonlyuk az atmoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik.

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk idén a második legkisebb kiterjedését érte el az elmúlt húsz évet tekintve – állapították meg az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA), valamint az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei műholdas méréseik alapján.

Kutatók szerint az Antarktisz feletti magasabb levegőhőmérsékletre vezethető vissza az ózonlyuk idei alacsony kiterjedése. A lyuk átlagos mérete idén 17,9 millió négyzetkilométer volt. Az antarktiszi ózonlyuk szeptember és október folyamán alakul ki.

Idén szeptember 22-én érte el szezonális maximumát: akkor 21,2 millió négyzetkilométeres volt a kiterjedése, amely nagyjából az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó összterületének felel meg. Ez idáig 2000-ben mérték a legnagyobb kiterjedést, akkor 29,9 millió négyzetkilométeres lyuk tátongott a Déli-sarkvidék felett – olvasható a NOAA hivatalos internetes oldalán.

Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki évről-évre. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között, és a folyamatban az alsó sztratoszféra hőmérséklete is meghatározó szerepet játszik.

“Idén valamivel melegebb volt az Antarktisz feletti sztratoszférában, ami azt jelenti, hogy nem tapasztaltunk akkora mértékű ózonréteg-fogyatkozást, mint tavaly, amikor jóval hidegebb volt” – mondta Jim Butler, a NOAA munkatársa. Szakemberek szerint az ózonréteg-károsító vegyületek gyártásának szabályozásáról szóló 25 évvel ezelőtti nemzetközi egyezmény ellenére még nagyjából 2060-ig kell várni ahhoz, hogy az Antarktisz feletti ózonréteg visszanyerje az 1980-as évek előtti állapotát.

A “gyógyulási” folyamatot részben a légkörben található káros anyagok nagy mennyisége és hosszú élettartama hátráltatja. A sztratoszféra lehűlése révén pedig a klímaváltozás is lassíthatja a regenerálódást. Az ózonréteg természetes védelmet nyújt a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzással szemben, amely bőrrákot okozhat és károsíthatja a növényzetet.

A levegőtisztaságról szóló amerikai törvény (Clean Air Act) értelmében a NOAA és a NASA kutatói műholdas megfigyelések, szárazföldi-, illetve speciális léggömbre szerelt berendezések révén követik figyelemmel az ózonréteg állapotát.

(http://www.noaanews.noaa.gov/stories2012/20121024_antarcticozonehole.html)

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top