Archív

Fenyvesi Félix Lajos: A csukott ablak – új versek

Bort - A csukott ablak

„Vissztérő álom / kísér a világon. / Esernyővel kézben, / felhőkarcolóról / zuhanok merészen. ” Fenyvesi Félix LajosA csukott ablak című kötetéből olvashattok itt részleteket, a könyvet a Litea könyvesboltban (Bp. Hess András tér 4., udvar)mutatja bea Napkút kiadóoktóber 29.-én, hétfőn 17 órakor.

A 2010-ben megjelent Egy régi templomra című Fenyvesi Félix Lajos-kötet a költő istenes verseit gyűjtötte egybe. Túl ezen, három évtized terméséből adott bő és szigorú válogatást.

Új verseinek gyűjteménye a mostani könyv. Acsukott ablak a nem régen eltávozott költőbarátra, Kemenczky Juditra utal. Az út holtakkal van tele, ki valóságosan, ki az emlékezés soraiban bujdosva. Megszenvedett versekkel búcsúzik a bostoni Bakucz Józseftől és a mai modern zene fölfelé suhanó csillagától, Szabados Györgytől.

Fenyvesi Félix Lajos lírájában most is jelen vannak szülővárosa, Vásárhely föltámadó emlékei, Budapest kedves kerületei, anagyvilág tragédiái. Kedvenc formái: ajapános haikuk és a perzsa négysorosok… Metafizikus mélységei és kivívott csúcsai vannak új verseinek. Az idő fojtó áradásában testvér-kezeket keres, hogy megossza örömeit és fájdalmait.

Vidám sorozat

Téli part

Széltében-hosszában

befagyott a Balaton.

Pengő jégen kutya, korcsolyás,

szél viszi a kalapom.

Kakas a dombon

Szemétdombon rézvörös

tarajú kakas áll,

  szárnyával szalutál,

kukorékol jó nagyot,

s a szép hajnal fölragyog,

  azt hiszi: ő a KIRÁLY!

Éjféli álom

Visszatérő álom

kísér a világon.

Esernyővel kézben,

felhőkarcolóról

zuhanok merészen.

Kerék Imre

Júniusi reggel óta

hetvenéves vén poéta.

Mondanám, hogy hihetetlen,

előzött öt évvel engem,

a messzi város hű fia

néz Sopron szép lányaira.

Míg kalapjára süt a Nap,

szorítson borospoharat,

lyukas zsebét be ne varrja,

pénzét szegénynek hullassa,

Isten ad helyette százat,

szívében zeng versvarázslat!

Lánymondóka

Titkokat suttogsz,

elfordítom a fülem.

Mondod, ezüstszálak

vannak sötét hajadban,

behunyom a szemem.

Mondod, virágot szedtél

nekem, szakadékba estél,

jaj, meg is halhatsz –

futok hozzád, ölellek,

fejed keblemen ringatom.

Hóember

Dömhec hasú

hóember,

rejt pálinkás-

üveget.

Senki

N E M

találja, még az

asszonyok sem,

pedig keresik

eleget.

Hajnali séta

Múzeum előtti téren

hálóingben sétál Sára.

Míg a tetőt járta csendben,

erkélyajtó becsapódott;

vár éjjeliőr urára.

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top