Archív

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők – Magyar irodalmi szerelmeskönyv

16 Ady es Leda

Itt egy részletet olvashattok a könyvből, melynek bemutatója október 18-án lesz a Rózsavölgyi Szalonban október 18.-án 16 órakor. Nyáry Krisztiánnal Bombera Krisztina beszélget.

Három, ilyen rossz idegzetű lény,

mint mi, nem élhetünk együtt

Ady Endre, Brüll Adél és Diósi Ödön

A huszonhét éves Ady Endre 1904-ben költözött Párizsba szerelme, a harminckét éves Diósiné Brüll Adél után. Előző évben ismerték meg egymást Nagyváradon, amikor a gazdag kereskedőcsalád lánya hazalátogatott szülővárosába. Itt ment férjhez 1898-ban meglehetősen rövid ismeretség után Diósi Ödönhöz, miután előző szerelme, egy huszártiszt elhagyta. Ödön kereskedelmi ügynök volt Szófiában, közös életüket is itt kezdték meg. A folytatásról a sajtó így számolt be:

„Diósi Ödön néhány év óta Szófiában lakó bizományos, több csalás elkövetése után megszökött. Adósságai mintegy százötvenezer frankra rúgnak…” Nem tud-juk, mi történt, mindenesetre kalandos körülmények között menekültek Párizsba. Itt a férfinek sikerült talpra állnia, s ismét sikeres üzletember lett. Helyzetük 1903-ra rendeződött, s Adél párizsi dámaként újra megjelent a váradi korzón.

16 Brull A Diosi OItt találkozott Adyval, a fiatal hírlapíróval, akivel egymásba szerettek. A nő, akit hamarosan Lédaként ismert meg a világ, meghívta szerelmét Párizsba. Ady megérkezett, és beköltözött a Diósi házaspár Rue de Lévis 92. szám alatti lakásába. És innentől kezdve – több megszakítással – évekig hármasban éltek.

Diósi Ödön (Dodó) egyáltalán nem volt hajlandó felszarvazott férjként viselkedni, nemcsak tűrte, hanem támogatta is Ady és felesége viszonyát. Diósiék kapcsolata ugyanis alibi házasság volt: Dodó a férfiakat szerette. Megkönnyebbülés volt neki Ady érkezése, akit ráadásul hamar meg is kedvelt. Színházba vagy mulatóba mindig hármasban jártak. A két férfi gyakran egyszerre haragította magára a könnyen felpaprikázódó asszonyt, s ilyenkor véd- és dacszövetséget alakítottak.

„S ez a Dodó, hogy szereti ezt az embert, néha féltékeny vagyok rá” – írta egy levelében Léda. Máskor így írt férjéről: „Igen, ő jó, kedves, többé-kevésbé, inkább megértő pajtásom, kivel ki lehet egész jól jönni, ha nem zavarja meg az ember az ő kis privát életét s passzióit.”

A párizsi hármast sokszor kiegészítette Léda húga, Brüll Berta (becenevén Bubi), aki gyakran meglátogatta őket, s aki a változatosság kedvéért szintén szerelmes volt Adyba. A költő, ha Pesten járt, sokszor felkereste a nőt kalapszalonjában, s bizony több volt köztük barátságnál. Bölöni György egyszer pont akkor látogatta meg őket a párizsi lakásban, mikor valami apróságon összevesztek. Feszült, ideges hangulatban találta az egész családot.

„Bandi, Léda, Dodó, Bubi: nem beszéltek egymással. Az első nagyobbszerű összezördülés volt a négyük között, mely évek során megismétlődött számtalanszor. Most mindannyian inkább mulattak rajta, mint bosszankodtak. Az ugratások és csipkelődések mestere Ady volt. Ujjaikon számolgatták, hogy ki melyikükkel van éppen beszélő viszonyban vagy haragban”.

A férj 1906-ban befizette feleségét és Adyt egy földközi-tengeri hajóútra. Innentől számítódik az idill megszakadása. A hajóút után kilenc hónappal Léda halott kislányt hozott a világra. Hat ujjal született, akárcsak Ady. A tragikus eset mindhármukat megviselte. A csecsemő emlékét A mi gyermekünk című vers örökíti meg: „Bús szerelmünkből nem fakad / Szomorú lényünknek a mása, / Másokra száll a gyermekünk, / Ki lesz a vígak Messiása”.

Bár a költő és múzsája még öt évig együtt maradt, kapcsolatuk gyilkos összeveszések és heves kibékülések sorozatává, „héja-násszá” vált. Amikor 1912-ben a Nyugatban megjelent az Elbocsátó szép üzenet, Léda egy darabig még reménykedett, hogy visszaszerezheti szerelmét, de végül feladta.

Csinszka felbukkanása után összeomlott, Dodó vigasztalta.

A világháború kitörésekor a házaspár hazaköltözött Budapestre. Diósi Ödön harmadszor is újra kezdett mindent, és immár szénkereskedőként lett sikeres. Andrássy úti lakásukban és gödöllői villájukban a világtól elzárkózva éltek, csak néhány emberrel tartották a kapcsolatot. Léda a kutyáinak szentelte életét, s amíg Ady életben volt, a nevét sem ejtette ki. Később se nagyon. Az özvegyen maradt Csinszka meg akarta keresni, de nem válaszolt levelére. Súlyos, gyógyíthatatlan bőrbetegséget kapott. Diósi élete végéig kitartott mellette, ápolta. Ő sem bocsátotta meg Adynak, hogy fájdalmat okozott az asszonynak. Amikor Léda 1934-ben meghalt, férje nem engedte, hogy sírjára tegyék a Csinszkától érkezett koszorút. Fél évvel később már ő sem élt.

igy szerettek ok keszAdy Endre búcsúlevele Diósi Ödönhöz

1911 március

Kedves Dodó, elutaztam Párisból, hogy egy szanatóriumban, valahol, gyógyulást próbáljak, csak valamennyit is. Ez az utolsó Párisban töltött néhány hét igazolta, hogy három, ilyen rossz idegzetű lény, mint mi, nem élhetünk együtt. Kár mindhármunkért, hogy ezt rögtön az ötödik-hatodik napon, midőn már szinte holtbizonyosan láttam, nem kiáltottam el, s konzekvenciáit nem vontam le. Gyöngeségem, akaratlanságom, szóval: betegségem mentsen ki azért, hogy én állhatatosan hittem a mi régi, igaz barátságunk folytatásában. Nektek s nekem is jobb, hogy elkerültem a személyes búcsúzkodásnak azokat az esélyeit, hogy még nagyobb dühök támadjanak bennünk egymás ellen. Én szeretném, ha szeretettel gondolnátok, miként én akarok az együtt töltött évekre. … Legújabb viselkedésed se tudta elfelejtetni velem valamikori, sokrendbeli jóságodat. Nem vádolok senkit, még a sorsot se, de a hibás nemcsak magam vagyok.

Isten áldjon meg benneteket:

Ady Endre utolsó levele

Brüll Adélhoz · 1912. január 27.

Ha egészségem engedné, nyomban kiutaznék; sietni fogok azonban. Istenre kérem, most, mikor mindannyiunkat katasztrófák fenyegetnek, legyen nyugodtabb, okosabb, erősebb, szeretőbb. Megőrjít fenyegetéseivel. Nekünk most kivételesen vigyáznunk kell egymás életére. Higgyen végtelen szerelmemben, gondoljon testvéreire, még elérhető, könnyelmű eljátszást nem érdemlő boldogságunkra. Mihelyest mehetek, rohanok magához. Addig okvetlenül, igazán hosszan, mindenről írok.

Milliószor csókolja, kívánja, kéri

Ady

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenhatezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.

40 történet sok képpel Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top