Archív

Üldözzön egy kisebbséget!

kezek

Ja igen! A tapasztalatok azt sugallják, hogy ha mód van rá, az adott kisebbséget okos dolog kiiktatni a történelemből egy végső megoldással. (Nógrádi Gábor Hogyan lehetünk milliárdosok? című sorozata)

Miért kísérletezünk mi új pénzcsinálási formákkal? Vajon nem jobb, ha olyan módszert alkalmazunk, amelyet már sokszor kipróbáltak, és mindig bevált?

Itt van például a kisebbségek üldözésének és kifosztásának világsikert aratott ősi technikája. Kis kockázat, nagy nyereség. Szívből ajánlom a gyors meggazdagodásra vágyóknak!

Persze megjegyzem, ezt a technikát nem szabad olyan hebehurgyán alkalmazni, mint egyes országokban szokás, ahol törnek, zúznak, felkoncolnak. Pogrom, gyújtogatás, robbantás, meg ilyesmi. Minek az? Ne pusztítsuk már el leendő vagyonunkat készakarva! Módszerünket csak megfontoltan, tervszerűen, tudományos alapokon alkalmazzuk.

Hogyan kezdjük el?

Attól függően, hogy a kedves olvasó melyik országban él, válasszon ki egy üldözésre alkalmas csoportot. A legjobb, ha olyan kisebbséget választ, amelyet eddig is üldöztek. Az üldözöttek egy része ugyanis félelemből, önvédelemből és előrelátásból nagyobb vagyont halmoz fel, mint azok, akiket nem fenyeget efféle veszély. Például, ha javasolhatom, Kis-Ázsiában az örményeket üldözze, Romániában a magyarokat, Magyarországon pedig a zsidókat vagy a vállalkozókat. Hála Istennek itthon van miből válogatni!

Hogyan kezdje az üldözést? A bevált módszer szerint hangot kell adnia annak a véleményének, hogy az adott, elvetemült kisebbség összesküvést sző a többség ellen, és a nemzet életére tör. Egyébként is kicsi a fülük. Vagy nagy. Ritkás a hajuk. Vagy sűrű. Mindegy: bűnük ez is, az is. Ezekre a nemes és hazaszerető gondolatokra alapítson a kedves olvasó pártot, újságot, weblapot, azaz fórumot, hogy mindenki csatlakozhasson, aki felismeri a meggazdagodás eme gyors és hatékony módszerét.

A következő lépés, hogy a párt – lehetőség szerint – kormánypárt legyen. Ha még nem az. Mert ha az, akkor a forgatókönyv egyszerű. Szinte már unalmas. Mert mi a teendő, ugye? A kisebbség tagjait, fáradtságot nem ismerve meg kell alázni, igazságos törvényekkel az életből ki kell őket rekeszteni, a munkahelyükről kidobni, és persze egyéb jogaiktól is megfosztani. Ezután a vagyonukat el kell venni, és a párt hű harcosai között szétosztani. Ennyi. Nem nagy ügy.

Kihagytam valamit? Ja igen! A tapasztalatok azt sugallják, hogy ha mód van rá, az adott kisebbséget okos dolog kiiktatni a történelemből egy végső megoldással, hogy mást nem mondjunk. Ha ugyanis ezt elmulasztjuk, kellemetlenségeink lehetnek a későbbiekben. Könnyen előfordulhat például, hogy közülük néhányan túlélik a mi meggazdagodási módszerünket, és pofátlanul kártérítést követelnek. De ami még nagyobb baj: emlékeznek! Emlékeznek rá, hogy mi történt. Ez azért nagy hiba, mert az életben maradottak össze-vissza hazudoznak majd üldözésről meg népirtásról és fiaink, unokáink esetleg már nem fogják tudni olyan könnyedén megismételni a meggazdagodás eme kipróbált sikeres módszerét később egy másik kisebbségi csoporttal.

Tehát ismétlem: mindig alaposan és szakszerűen. Csak semmi hebehurgyaság! Ne maradjon írmagjuk sem!

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top