Archív

Nádas Péter 70

Ndas prhuzamos

Nádas Péter születésnapjára Földényi F. László elemzése jelent meg a Neue Zürcher Zeitungban.

Földényi F. László esztéta, műfordító Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéről írt elemzését közölte szombaton a Neue Zürcher Zeitung abból az alkalomból, hogy az írója vasárnap tölti be hetvenedik életévét. A lap egy másik cikkben bemutatja Fejtő Ferenc Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását.

A tekintélyes svájci világlapban közölt írásában Földényi egyrészről Honoré de Balzac Emberi színjátékával, másrészről a középkori elbeszélő irodalommal és Dante Isteni színjátékával állította párhuzamba Nádas Péter regényét.

A középkori epika szerkezetére emlékeztet a mód, ahogy a regényben a szereplők a semmiből előtűnnek, és azután valahová eltűnnek, a legváratlanabb pillanatban uralkodó helyzetet foglalnak el a műben, majd ugyanolyan váratlanul ismét mellékszereplőkké válnak – írja Földényi. A Párhuzamos történetek szereplői azonban középkori előképeikkel ellentétben olyan alapossággal és részletességgel kidolgozottak, tetteik és gondolataik olyan logikával felvértezettek, hogy “abból a világon semmilyen realizmus nem hiányolhat semmit” – fogalmaz. Mégis – tette hozzá -, az egész mű logikája egészen másféle irányba mutat.

Míg egyrészről a Párhuzamos történetek Balzac világában, “a mindannyiunk számára ismerős mindennapok világában” játszódik, a mű szerkezete mégis Dante logikája szerint épül fel – állapítja meg Földényi. Az esztéta a XIX. századi francia író műveivel közös vonást lát abban is, hogy – mint írja – a szereplőket felsorakoztatva az olvasónak az az érzése, hogy Balzac regényalakjaihoz hasonlóan róluk is mindent tud, s hogy külön regényt lehetne írni mindegyikükről. Ugyanakkor, akárcsak Dante Isteni színjátéka, Nádas regénye is mindent, ami valóságos, vagyis földi, a nem valóságos, nem földi, vagyis a metafizikus tükrében szemlél. A Párhuzamos történetek ezért az elmúlt száz év egyik legjelentősebb alkotása az európai irodalomban – írta Földényi F. László.

http://www.nzz.ch/aktuell/feuilleton/literatur-und-kunst/peter-nadas-jahrhundertwerk-parallelgeschichten-1.17678257

A lap nyomtatott kiadásának nemzetközi változata bemutatja Fejtő Ferenc (Francois Fejtö) Érzelmes történetek című 1936-os esszéregényének német nyelvű kiadását. Úgy tűnik, minden ajtó és ablak tárva áll ebben a figyelemre méltóan könnyű lapírói prózában; rajtuk keresztül az ember egy fiatal férfi lelkébe láthat, aki 1934-ben a szó sok mindent magában foglaló értelmében utazásra indul az Osztrák-Magyar Monarchia maradványain keresztül – írta recenziójában Jörg Plath. A magyar diák, Fejtő a cikkíró megfogalmazása szerint nem egyszerűen Budapestről zágrábi rokonaihoz utazik. Egy “érzelmes utazást” kezd – írta a címre utalva -, amelynek során “feladja a világforradalomért való harcot a jelenért és az élvezetekért”. “Mint +polgár és szocialista+ Fejtő a jövőt a múltba való visszatéréssel nyeri el” – fogalmaz az NZZ cikkírója. Fejtő emlékeiből és benyomásaiból szemléletes portrékat rajzol rokonairól, felidézi az első világháború előtti posztnacionalista magatartásformákat, ír a kereszténységre áttért zsidó rokonságának asszimilációjáról és a Horvátországban grasszáló nacionalizmusról – ismerteti az NZZ.

Az Érzelmes történeteket Relle Ágnes fordította németre, és jelentette meg a berlini Matthes&Seitz kiadó gondozásában 2012-ben.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top