Archív

DrMáriás: A balkáni tahó

balkani taho

A regény kiindulópontja ezúttal a kultúrák közötti kibékíthetetlen ellentétek, a Kelet és a Nyugat visszásságai.

A Vajdaságból indult, zenészként, festőként, újságíróként is ismert drMáriás (Máriás Béla) tavaly önéletrajzi történetét írta meg Nem élhetek Milosevic nélkül címmel, idén fél év alatt készült el a Noran Kiadó által gondozott A balkáni tahó című regénnyel. Kalandos sztorit akart írni, amely egyszerre elszörnyülködtet és megnevettet.

“Kicsit bukowskis, kicsit vianos, örkényes, rejtős stílusban valós balkáni és nyugat-európai élményeimet dolgoztam fel. A könyv elején a főhős, az Elvis-rajongó Denis a délszláv háborúban hullák közül mászik ki egy tömegsírból, ennek alapja az a történet, amit magam hallottam valakitől, aki 14 kilométert mászott, hogy megmeneküljön. Denis egyoldalú szerelme, a tragikus sorsú Angélique a valóságban egy holland lány, aki Londonban dolgozik egy kocsmában” – mesélte drMáriás.

Kitért arra, hogy a sors véletlen fordulata folytán tanult néprajzot a belgrádi zeneakadémián és egyetemen, így ismert meg egy teljesen archaikus világot, gondolkodást és hitvilágot a Balkánon. “A könyv megírásának egyik motivációja ennek az ősi, illír eredetű, konkrét értékrendet és szabályrendszert hordozó világnak a bemutatása volt a magyar olvasóközönségnek. Ez a világ még ma is megvan, leginkább a Balkán hegyi közegeiben”.

DrMáriás megjegyezte, hogy amikor valaki egy ilyen háttérrel megy el Nyugat-Európába (a történetben Svájcba), a gondolkodásbeli különbségek miatt nem egyszer ma sem értik meg egymást a helyiek és a vendégmunkások. Hozzátette: az archaikus világban a fizikailag erősebb fél, a férfi diktál.

“A könyv szembeállít két világot egymással. Nyugaton is vannak az életvitel más lehetőségeit kutató csoportok, amelyeket a hatalom, illetve a többség elszigetel, ilyenek a foglalt házakban működő autonóm alkotói vagy lakóközösségek. A Tudósokkal én is több foglalt házban játszottam, az itt élő emberek az általánosan elfogadottól eltérő életmódra próbálnak berendezkedni, miközben napról-napra meg kell küzdeniük saját szabadságukért. Ezen underground közösségek rendszere valahol rímel a balkáni archaikus világéval. A balkáni tahóban arról írtam, hogy a jóindulat, a hiszékenység, a szabadságba és az igazságba vetett hit hogyan működik, az egymástól fényévekre lévő világok miként képesek egymást segíteni vagy lerombolni” – magyarázta a szerző.

A regényben utópiák is mozgatják a szereplőket, legyen az vallási, közgazdasági vagy egy pénznélküli társadalmat felvázoló utópia. “A világ nem fekete-fehér, nincs igazi megoldás, csak részigazságok vannak, amelyeken belül az ember igyekszik kibontakoztatni lehetőségeit. Előbb-utóbb mindenki kénytelen szembekerülni a hatalommal, a pénzzel és az objektív lehetőségek végességével, és valaki elárulja a többieket”.

Forrás: MTI, fotó: hirado.hu

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top