Archív

Az északi sarkcsillag alatt – Skandinávia tizenkét legjobb könyve

stig-430x286

Az idei göteborgi könyvvásár témája Skandinávia. A kritikusok ajánlata:

Geir Gulliksen: Tjuendedagen (2009) – NO

A norvég Gulliksen tarsolyában versek, drámák,regények és esszék szerepelnek. A Tjuendedagen (A huszadik nap) házaspárja egy harmadikat is bevesz a kapcsolatukba, s a regény ennek a háromszögnek keretében az elmúlt harminc év fontos kérdéseit veti fel a szexualitással kapcsolatban.

Stig Sæterbakken: Gjennom natten (2011) -NO

A már-már gothic dark regényt az teszi szomorúan aktuálissá, és mélyen megdöbbentővé, hogy a szerző idén januárban öngyilkosságot követett el, így a Gjennom natten (Az éjen át) Sæterbakken utolsó műve. A szöveg izgalmas, rémülettel és félelemmel teli.

Mette Karlsvik: Bli Björk (2011) – IS

Legyél Björk! De miért? Az énekes és zeneszerző életéről, apjához fűződő kapcsolatáról, a izlandi klímáról izgalmas, játékos nyelvezettel beszámoló könyv nem csak a Björk-rajongóknak nyújt élményt.

Halldór Laxnes: Kristnihald undir Jökni (1968) – IS

Izland püspöke egy fiatal teológiahallgatót küld Snæfellsjökullbe, hogy kivizsgálja, mi is a helyzet a gyülekezettel. Állítólag a gleccser alatt a lelkipásztor abbahagyta a prédikálást és a keresztény hit hírdetését ezzel a mottóval: „ Akik nem költészetben élnek, nem élik túl itt a földön.” A világok közötti határok elmosódnak a regényben, és a költészet valós részévé válik a realitásnak. A Lelkigondozás a gleccser alatt alapján 1989-ben film készült. (http://www.imdb.com/title/tt0137891/)

Steinunn Sigurðardóttir: Tímaþjófurinn (1986) – IS

A szokatlan módon elmesélt történet főhőse Alda, egy fiatal nő, aki megragadt saját szerelemről vallott elképzeléiben, álmaiban. Alda belső konfliktusa egy fellazított struktúrájú és stílusú narratívában tárul elénk. Hogyan lehet az időt felfogni, és milyen hatással van a pillanat a múltra és a jövőre egyaránt – kérdezi az Időtolvaj című izlandi könyv

Jón Kalman Stéfansson: Himnaríki og helvíti (2007) Harmur englanna (2009) Hjarta mannsins (2011) – IS

Az izlandi szerző utolsó három regénye,Menny és pokol, Angyalok gyásza, Emberi szív, egyetlen történelmi trilógiát alkot, amiben az Izlandon a 1900-as évek elején kezdődő társadalmi változások alakulását követhetjük nyomon.

Thorkild Hansen: Det lykkelige Arabien (1964) – D

A Hansen legjobb művének tartott Det lykkelige Arabien az Arabia Felix fedőnevű 1761-67 közötti dán kincskereső expedíciót dolgozza fel.A fiatalon elhunyt Hansen Dánia legjobb dokumentumírója.

Inger Christensen: Sommerfugledalen (1991) – D

A dán költőnő Tomas Tranströmer generációjához tartozik, 2009-ben bekövetkezett haláláig ő volt Dánia egyetlen irodalmi Nobel-díjra jelölt szerzője. A 14 klasszikus szonettben pillangóalakban repked az ember az édenben – itt a földön.

Janne Teller: Kom (2008) – D

A Magyarországon Semmi (eredeti: Intet, 2000) című regényével híressé vált dán szerző 2008-ban megjelent regénye (Gyere) hasonló kérdéseket jár körül, mint a Semmi: konflikusokkal teli világunk erkölcsi kérdései. Filozófikus, kozmopolita és komoly.

Väinö Linna: Täällä Pohjantähden alla 1-3. (1959-1962) – FI

Egy finn család életét követi végig 1880-tól nagyjából 1950-ig érintve a kor legfontosabb eseményeit, kérdéseit: hivatalos nyelv, nacionalizus, szocializmus, világháborúk, függetlenség, és hogy ezek hogyan hatnak az emberek hétköznapjaira. Az északi sarkcsillag alatt című trilógia a finn nemzettéválás alapműve.

Pirkko Saisio: Punainen erokirja (2003) – FI

Pirkko Saisio önéletrajzi regénye, A vörös váláskönyv női sorsokról szól a proletárdiktatúra árnyékában. A szerző alapjában a diktatúrához és saját szexuális identitásához való erkölcsi viszonyulását vizsgálja. A mű egy 1998-ban elkezdett trilógia harmadik része.

Miika Nousianen: Vadelmavenepakolainen (2007) – FI

A málnaízű és csónakalakú gumicukorka az egyik legnépszerűbb svéd édesség. A Finnország és Svédország között közlekedő tengeri kompok és a málnaízű gumicukorka a skandináv kultúra jól ismert jelenségei. Finnország független, önálló állammá válása sokak identitástudatát dúlta fel. Svédek évszázadokon keresztül éltek a mai Finnország területén, ma finnországi svédekké lettek, kisebbséggé. Mi a finn, mi a svéd, mi a finnországi svéd? – mai napig aktuális kérdés. Miika Nousianen Málnacukorkamenekült című könyve egy finn fiú önidentitáskereséséről szól.

FORRÁS Dagens Nyheter (Ellen Sofie Lauritzen, irodalomkritikus; Antii Majander, irodalmi szerkesztő, Anita Bay Bundegaar, irodalmi szerkesztő, Friða Björk Ingvarsdóttir, irodalomkritius)

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top