Archív

Dobai Péter: Emlék az ember

Emlk az ember

„Kezdetben volt az IGE. Így szól a Szentírás. Kezdetben volt a TETT. Ezt hirdette Goethe. De nem! Mégsem. Kezdetben volt az EMLÉK.” Dobai Péter Emlék az ember című verseskötetének, az Előrehagyott versek bemutatója az Írószövetségben lesz.

A műsor közreműködői: Dobai Péter, Elek Szilvia (zongora), Elmer István (estvezető), Pálhegyi Máté (fuvola), Szondi György (kiadó), Varga Tamás (színész)

A másfél órásra tervezett rendezvény a Magyar Írószövetség klubtermébenlesz (VI. Bajza u. 18.)

Időpont: 2012. október 4-én (csütörtökön) 18 órára

Részlet a könyvből:

Voltak vajon milyenek,
kik másszor éltek?

Versem talán egy némacsendes,

temetett másvilágba is áthallatszik?

Avagy ellenkezőleg: a mi világunk volna

a másvilág, ahová üzenet sohasem érkezik?

Nincs posta itt már…

Más tavaszok voltak azok, más virulásba,

kinyílásba estek össze a táncok önkívületében

ama azóta halálba hullt, elvirult leányok…

Álmaik voltak azok a mély májusok,

melyekből szüretünnepig föl nem riadtak,

noha pillanatot sem aludtak…

a körtánc éjféli fáklyák fényénél, ájulásba

sodorta szép mindőjüket, forogtak,

hemperegtek magas fűben, föléjük hajló bimbók,

szirmok, virágok alatt, ölni látszó ölelkezésben

s közben, hajlások, dőlések, dobbantások,

forgások, heves pörgések, gaudium kifulladásig,

ujjongás, vaduló vigalom, diadala a testnek – – –

Ó, mindeközben hogyan is vehették volna észre,

hogy lassan ők is elvirulnak, végleg,

ahogyan véget ér egy szerelmes tekintet,

egy szentelményes ünnep!

Leányi álmaik egyszerre kitavaszodtak

s maguk lettek szerelemmé, örömmé,

szépséggé, szellő-könnyűvé, mely átsuhan,

átdalol, tánccal áthatol az ifjú nyír-liget

lepkeszárny-levélzetén… Majd hirtelen, valahol

fenn, a felhős, ködös távlatokban:

láncznehéz vihar nyomul az égboltozatra,

ősrút Gorgó-feje tombol, s besötétednek

színei a sok virágnak, sok leánynak – – –

Egy szál leány még mindig táncol,

szent őrülete ellenáll szélcsapásoknak.

Forog, forog önmaga körül a végső szédületig,

aztán hirtelen megöregszik,

lesz haja ősz, szeme világtalan,

mígnem összeesik…

Ideje minden időkből kivettetik!

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek