Archív

Munkaállomás – Lakner Antal kipróbálható műtárgyai a Lumúban

Lakner

A széria tárgyai többnyire mindennapi tevékenységeket imitáló “sporteszközök”: a Wallmasterrel például a szobafestés, míg a Home Transporterrel a talicskatolás mozdulatait lehet gyakorolni.

Többnyire használati tárgyakként birtokba vehető, mindennapi problémákra reflektáló, mégis elgondolkodtató műtárgyakat vonultat fel Lakner Antal Munkaállomás című kiállítása; a múzeumi terek hagyományos koncepcióját is újraértelmező tárlat péntektől látható a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban (Lumú).

Lakner Antal hosszú ideje dolgozik azon, hogy a műtárgyak bemutatására szolgáló tereket megfossza elidegenítő aurájuktól, amely nem teszi lehetővé a műtárgy és a látogató párbeszédét – szólt a kilencvenes években indult hazai művészgeneráció nemzetközileg is legelismertebb alkotói közé tartozó Lakner Antalról a kiállítás csütörtök esti sajtóbemutatóján a Lumú igazgatója.

Bencsik Barnabás hozzátette, a művész a közönség által használatba vehető műtárgyakat hoz létre, melyek – múzeumban szokatlan módon – többnyire abban segítenek, hogy a látogatók új formában tapasztalják meg testtudatukat, meglepő élményeket átélve. A több új művet is bemutató tárlaton a Lumú maga is átalakul: a konvencionális kiállítóhelyből interaktív térré lényegül át.

Mint Lakner Antal elmondta, a Székely Katalin kurátor által jegyzett kiállítás a kilencvenes évek elejétől máig létrehozott munkákból válogat, átfogó képet adva az elmúlt évtizedek legfontosabb projektjeiről.

Az INERS sorozat a használati és műtárgyak jellemzőit ötvözi, nem vizuálisan, hanem testileg megtapasztalható eszközöket kínálva a látogatóknak. A széria tárgyai többnyire mindennapi tevékenységeket imitáló “sporteszközök”: a Wallmasterrel például a szobafestés, míg a Home Transporterrel a talicskatolás mozdulatait lehet gyakorolni. Az alkotó a mai kor jellemző munkafolyamataira is gondolt, melyek a virtuális tértől függetlenül értelmetlenek: így a múzeumi térben idegenül hat a zoomolás, a görgetés vagy az sms-ezés mozdulatait végezni, Lakner tárgyai mégis erre veszik rá a látogatót.

Egy másik tárgycsoport a modern járművek segítségével szinte testmozgás nélkül közlekedők számára kínál alternatívát: a Tunnel Surfinggel egy metrókocsi-modellben lehet szörfözni, az Escalator Devices a mozgólépcsőn segít a lólengést gyakorolni, míg az Elevator Stretching egy liftben mozgatja meg a belépőt. Éppen ellentétes testélményt nyújt a duplagravitációs ruha és a kiállítás ideje alatt folyamatosan üzemelő mikrogravitációs lebegőkabin, amelyben a látogató tömény sóoldatban lebegve, minden fizikai ingertől elzárva a magzati állapotot élheti át újra.

Reális tárgyak a Lumú épülete előtt elhelyezett Plancton és Turtle is, melyeket Lakner Antal a NATO-tag Izland nem létező hadserege számára tervezett: a modern haditechnika mindenhatóságát megkérdőjelező, harcképtelen hadi eszközök kizárólag a megfigyelésre alkalmasak, arra viszont a gyakorlatban is.

A kiállítás másik nagy egysége Lakner passzívan befogadható projektjeiből válogat, melyekre egyaránt jellemző a precíz tervezőmunka és a tudományos igényű kutatás. Urbanisztikai és társadalmi problémákra reflektálnak például a Bundesberg Berlin tervei: ezekben a művész a szinte teljesen sík német főváros számára gondolt ki egy 1000 méteres hegyet, és annak hasznosítási metódusait. A hatalmas földrajzi objektum azonban nem földből, hanem szilárdhulladékból épülne az üresen álló Tempelhof reptéren, így egyszerre három problémára kínálna megoldást.

Az Erzsébet-hídra 1993-ban valóságosan is elhelyezett IDEÁT-ODAÁT felirataival Lakner Budapest történelmi, földrajzi, szociális és kulturális kettéosztottságát jelölte meg egy mentális térképen, a Személyes kultúrhidak projekt röntgenképei pedig az osztrákok magyarországi fogászati turizmusát vizsgálják. Az 1996-os isztambuli Biennále idején még utópikus ötletnek tűnt a két földrész határán elhelyezkedő város “interkontinentális” metrórendszerének terve, mára azonban részben éppen a művész által kigondolt vonaltérkép szerint valósul meg.

Fiktív, ám igen hasznos növényfajokat mutatnak be az Eurofarm projekt plakátjai és modelljei, míg a Spermacolor a férfiakat megcélzó “magszínező” tea ötletét veti fel. A kiállításban helyet kapott egy relaxációs tér is: a Lakner Antal egyetemi tanítványaiból álló Téreltérítés Munkacsoporttal közösen kigondolt Bai Hui projekt rendelési idejében a látogatók különleges, egypontos masszázsban részesülhetnek, amely a térérzékelésüket stimulálja.

Lakner Antal rendhagyó kiállítása 2013. január 6-ig látogatható a Ludwig Múzeum első emeletén.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top