Archív

Újra búg a Búgócsiga

bugocsigafrontcoveremail

A romániai diktatúra éveiben készült -és a Moiras kiadónál megjelent – hungarikumok között különleges helyet foglal el a BÚGÓCSIGA-együttes 2010-es nagylemeze. (Libisch Károly írása)

Van egy magyar kiadó, amely tucatnál több kiadványával már tevékenyen hozzájárult a magyar kultúra fehérfoltjainak eltűntetéséhez: hangzóanyagokkal valókitöltéséhez. A hazai közönség közönyével kísért tevékenységét a kiadó avval is tetézte, hogy a reprezentatív kiadású, angolnyelbvű borítókkal kiadott lemezeit a néhány eltévedt magyar vásárló kedvéért nem látja el magyarnyelvű kiegészítéssel. Lelke rajta… A magyar egüttesek és előadók eme kis példányszámban megjelenő sorozatát– 2-600 darab – ráadásul legtöbbször a cask gyűjtők által preferált nagylemez (azaz vinil) formátumban préselték. Zömmel külföldi zenebarátok részére.

A romániai diktatúra éveiben készült- és a Moiras kiadónál megjelent – hungarikumok között különleges helyet foglal el a BÚGÓCSIGA-együttes 2010-es nagylemeze. E kiadvány érdekessége, hogy ez a zenekar első nagylemeze. Fennállásának 9 éve alatt ugyanis a csoportnak hazájában önálló albuma nem jelent meg; míg a kiadó előző erdélyi prudukciói az egykori Electrecord hanglemezek újrakiadásai voltak.

A BÚGÓCSIGA 1971. októberében duóként alakult Marosvásárhelyen, majd 1972. nyarán már négyesként koncerteztek. Az alapítók: Deák Endre (gitár, ének), Dobránszky Sándor (hegedű, brácsa, ének) mellett megfordult a zenekarban Bereczky Gábor (furulya, ének), Fülöp Barna (gitár), Gáll András (basszusgitár), Kerekes Miklós (dobok), Sikó Balázs (dobok) és Zakariás Erzsébet (ének) is. Ez a társaság egy időben még ADONIS néven is szerepelt (1973.). A 21-számos album gyakorlatilag bemutatja a csoport(ok) összes felvételét 1972-74.-ből, amely válogatás-nagylemezeken megjelent, vagy rádió- és tévéfelvételeken megmaradt. Olykor 2 kölönböző változatban is.

A zenekar stílusát több helyről eredeztethetjük. Meghatározó az akkor divatos bítzene folk-bít stílusa; magyaros elemekkel, gyönyörű dallamossággal, egyszerű dalformában (ahogy egykoron nálunk a TOLCSVAY trio csinálta). Mindösszesen 9 szám kétszakaszos (vers-refrén) felépítésű: a többi ennél egyszerűbb. A tagok klasszikus gyökerei (és képzettsége) a kamarapop balladákban, az etno-folk jellegű virágénekekben és röneszánsz dalokban ismerszenek meg, illetve akad 1-2 mai dal és egyszerű- meg progresszív-bít dal is. Ha érdemes lenne meghatározni: gyönyörű dallamokkal megrajzolt korkép, az akkori erdélyi ifjúság szívéből-lelkéből, a hetvenes évek elejének zenei jelrenszerébe kódolva. Ebből kifolyólag viszont némely szám stílusában mára már elavulttá vált. Hogy ne cask vagdalkozzak a vakvilágba: a korai KALÁKA stílusát hajazó Nyáresti dal és Tiszta szerelem, a progresszív-bít stílusú Miért? és Vígan zeng a muzsika szó, vagy a stilizált magyar etno-folk bít-dal, a Hogyha én azt tudtam volna ilyenek.

Amiknek maradéktalanul tudok örülni: a Fehér szirmú liliomszál című darab 1973.-as felvétele (ez egy stilizált magyar etno-folk bít-ballada); vagy a folk-bít stílusú Amerre az én vágyam száll egyszerű, egyszakaszos dallama; a Virágom, virágom virágéneke; továbbá a Mit tennél? kétszereplős, felelgetős, maidal stílusú balladája. Ezek 2012-es fülemnek is a maradandóság ígéretével kecsegtetnek!

Aztán meg vannak azok a darabok, amelyek egyszerűen “csak” jók: Háromszor hívom, Jöttem hozzád látásodra, Virágok leánya, Hej, ladilom (ennek1974-es változata) és a a Fehér szirmú liliomszál rab 1974.-as felvétele (ezt a kicsit hamis intonáció ellenére is szeretem). Nincs tehát kritika, nincs elemzés: egyszerűen csak örüljünk nekik, élvezzük, gyönyörködjünk bennük!

S a többi dal? Szépek, kedvesek, élvezhetőek, nem túl erőteljes hangzással. Komolyabb odafigyeléssel találhatunk bennük kisebb döccenőket, kidolgozatlanságokat, stb is. Ne keressük azokat! Mint ahogy botorság lenne Hi-Fi mércével méricskélnünk a felvételeket; még a sztereo hangzás is irreális elvárás a számok legtöbbjénél. Vegyük tudomásul, hogy egy itthon kevésbé ismert csoport a maga idejében kulturális missziót teljesített egy eléggé – nagyon! – ellenséges politikai rendszerben: felemelték a magyar dal és nyelviség zászlaját a fiatalok előtt. Zenével képviselték magyarságukat mind a megjelent lemezeken, erdélyi fesztiválokon, médiaszereplésekkor, s most végre itthon – és a világban – is! Nem ők tehetnek róla, hogy “csak” ennyi maradt utánuk. Csak?

Még néhány gondolat a borítóról! Amellett, hogy a lemez (vinil nagylemez) dupla borítója illusztrálva van fényképekkel, korabeli újságcikkekkel, a zenekart és a tagokat komoly kutatómunka után megírt ismertetőben mutatja be – angolul! – a kiadó. Szóval – mindemellett – a lemezbotító mellékleteként A1-es méretben olvashatjuk a 21 dal eredeti szövegeit, azok angol fordítását, továbbá a szereplő zenészek névsorát, a dalok felvételi adatait.

Számomra mindez így együtt – zene, szöveg, képek, tudomány! – figyelemre méltó kiadvány!

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top