Archív

Megjelent Matzon Ákos Relief című albuma

Matzon - IB

Az Írók Boltjában bemutatott, mintegy száz képet felvonultató kötet szövegét Rockenbauer Zoltán művészettörténész írta.

Rockenbauer Zoltán a 160 oldalas könyv születéséről elmondta, hogy Matzon Ákos eredetileg egy kiállítás megnyitójára kérte fel, majd csaknem tízéves ismeretségükre tekintettel felvetette a monográfia ötletét. A művészettörténész végül a Budapest Galériában tavaly ősszel nyílt retrospektív tárlathoz írt nyitóbeszédét dolgozta át monográfiává. Az életművet átfogó kötet az elmúlt hat-nyolc évben készült alkotásokból ad ízelítőt. A Faur Zsófi Galéria és Kiadó által gondozott könyv végén a művész olykor tíz évet átívelő képpárai tekinthetők meg.

A könyvbemutatón elhangzott, hogy Matzon Ákos szobrász édesapja, Matzon Frigyes kérése ellenére választotta a művészi pálya helyett az építészetet, és csak későn, több mint negyvenévesen, autodidakta módon lett művész.

Rockenbauer Zoltán megjegyezte: Matzon Ákos “különc”, már a kezdetekben is geometrikus absztrakt képeket alkotott. “Ide eljutni szoktak” – jegyezte meg a művészettörténész, aki szerint a festők általában a figurális képalkotástól szoktak az absztrakt felé haladni.

Matzon Ákos szerencsésnek nevezte magát, szerinte az építész gondolkodásmódja jelenik meg az alkotásaiban. “Kevesen vannak az ilyen furcsa figurák a művészetben” – tette hozzá.

A Podmaniczky Szilárd író vezette beszélgetésen szóba került a képzőművész Gondolatok a könyvtárban című, 2-szer 4 méteres műve, amely hasábokra felvágott telefonkönyvekből áll össze. Matzon Ákos elmondta, hogy születése óta “mély barátságban” van a könyvekkel, ezért igazi könyvet nem akart megsemmisíteni.

Rockenbauer Zoltán felhívta arra is a figyelmet, hogy Matzon Ákos folyamatosan feszegeti az absztrakt festészet határait, konceptualitást visz a képeibe. Mint fogalmazott: az absztrakt művek általában nem foglalkoznak politikai, társadalmi kérdésekkel, de például a Gondolatok a könyvtárban című alkotás kilép ebből a körből, hiszen a feldarabolt kötetek “szimbolikus tartalmat hordoznak”.

A művészettörténész kitért arra is, hogy az absztrakt művészet elfogadottsága még most is igen kicsi, noha az első ilyen munkák megjelenése óta több mint száz év telt el. Szerinte ennek a fő oka az, hogy az európai festészet története a mimézisről szólt, a valóság minél tökéletesebb ábrázolásáról, és az emberek nem érzékelik a technikai tudást az absztrakt művek mögött. Szerinte a festészet mimetikus hagyományát a fotográfia “robbantotta fel”, a festők pedig elkezdtek új utakat keresni.

Matzon Ákos az alkotás folyamatáról elmondta: általában nem “valamit” akar ábrázolni, hanem gondolatainak pillanatnyi állapotát, fejlődését próbálja megragadni. Megjegyezte, hogy neki is vannak periódusai, és úgy látja, a szigorú mértani formák az utóbbi időben oldódni kezdtek, művészetében megjelent a spontaneitás és több színt is használ.

Az alkotó arról is beszélt, hogy miért nem szeret címet adni képeinek. Elmondta, hogy a címadás túlságosan befolyásolja a mű befogadását. Szerinte a magyar nézők igénylik a címek kínálta értelmezési lehetőséget, míg a külföldiek jobban szeretik maguk megfejteni a képet.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top