Archív

Tabutémák is előkerültek a gyermek-és ifjúsági írók találkozóján

eroszakos mese

Drog, válás, családon belüli erőszak, szexuális zaklatás a gyermekirodalomban.

A kortárs ifjúsági regény volt a témája a Gyermek- és Ifjúsági Írók Szekszárdi Tanácskozásának. A rendezvénynek a mindenkori házigazda, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár adott otthont augusztus végén, a szakmai programokat a Magyar Gyermekirodalmi Intézet munkatársai állították.

A tanácskozáson Dian Viktória, a Móra kiadó főszerkesztő-helyettese azokról a könyvekről beszélt, amelyek tabu témákat feszegetnek. A könyvkiadásban korábban a 80-as, 90-es években a Piknik sorozatban jelentek meg olyan regények, amelyek a fiatalok számára íródtak tabu témákról (drog, válás, családon belüli erőszak stb.) Több évtizedes hallgatás után most újra kiadnak ilyen regényeket a kiadók. A Móra Kiadó gondozásában jelent meg például Beate Teresa Hanika Soha senkinek című könyve, mely egy elhallgatott témáról: a családban történő szexuális zaklatásról szól. Dian Viktória arra kereste a választ előadásában, hogyan lehet érvényesen szólni ma a kortárs íróknak, fontos-e kapcsolódni a nemzetközi trendekhez.

Wittmann Ildikó, a Csodaceruza folyóirat munkatársa Jan Teller Semmi című regényéről beszélt. A mű kapcsán vita alakult ki, hogy szükség van-e olyan művekre, amelyek felzaklatják az olvasókat, és szembesítik olyan problémákkal, amelyekkel nem feltétlenül találkoznának a maguk közösségében.

Rigó Béla író előadásában kitért arra, hogy milyen kevés magyar történelmi regény jelenik meg az ifjúság számára, miközben a történelem fontos része a társadalmi közbeszédnek.

A tanácskozáson Komáromi Gabriella gyermekirodalmi kutató bemutatta nemrég megjelent Lázár Ervinről szóló monográfiáját.

Németh Eszter, a Könyvmutatványosok gyermekirodalmi weboldal szerkesztője a bestseller irodalom kritikai fogadtatásáról tartott előadást. Arra a kérdésre kereste a választ, mitől értékes az ifjúsági irodalom, mi számít ponyvának. Hangoztatta, az ifjúsági irodalom sok esetben összességében a lektűr kategóriájába sorolódik, holott vannak olyan értékes szépirodalmi művek is, amelyek időtállóak, túlmutatnak az eldobhatóság kategóriáján.

Szabó Luca, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója arról beszélt, hogy fordítói értelmezés akár meg is változtatja adott esetben az eredeti mű mondanivalóját, hangulatát.

A tanácskozáson részt vevő írók, Rigó Béla, Nyulász Péter, Dávid Ádám, Miklya Luzsányi Mónika és Kamondy Imre véleményt cseréltek arról, hogyan tud ismert és népszerű lenne a magyar író egy olyan kiélezett versenyhelyzetben, amikor a külföldi könyvek visszhangja, reklámja sokkal erősebb.

A jelenlévők egy javaslatot is megfogalmaztak a kortárs ifjúsági regényről, amelyet eljuttatnak a döntéshozókhoz, és amelyet a Csodaceruza folyóiratban jelentetnek meg.

A kétévenként megrendezett tanácskozást 1971-ben szervezték meg először.

Forrás: MTI, fotó: manna.ro

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top