Archív

Az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat

zabal

Az ökológiai túllövés állapota csak korlátozott ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne.

Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség szerdára fölhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani – derült ki a Global Footprint Network (GFN) nemzetközi szervezet kutatásaiból.

A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Bár a modern technológia segített növelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Másként fogalmazva: már nem csak a természeti tőke hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait használjuk, hanem már a tőkéből is költekezünk – közölte a kutatást közzétevő cég az MTI-vel.

Az ökológiai lábnyom tulajdonképpen egy természetierőforrás-elszámolási eszköz, amely azt méri, hogy mekkora az a biológiailag termékeny terület, amelyet egy adott népesség vagy tevékenység igényel, és viszonyítja azt a ténylegesen rendelkezésre álló terület nagyságához.

Az ökológiai túllövés állapota csak korlátozott ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. A degradáció jelei már tapasztalhatóak például a vízhiány, az elsivatagosodás, a talajok pusztulása, a csökkenő szántóföldi hozamok, az erdőirtás, a fajok gyors kihalása, a halállományok összeomlása, valamint a globális klímaváltozás formájában. Egyes újabb következmények esetleg csak akkor válnak láthatóvá, amikorra már visszafordíthatatlanná váltak – mutatott rá a GFN kutatása.

Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük – olvasható Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által koordinált stratégiai programot részletező, két éve bemutatott kötetében.

A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: a 2021 és 2040 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, és a legnagyobb 1,4 Celsius-fokos emelkedés az őszi hónapokban válik jellemzővé. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb csapadék hullik.

Amennyiben az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adatai szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitásra lenne szükségünk igényeink kielégítéséhez.

Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban egyezett utoljára a bolygó biológiailag aktív területének nagyságával, ami a fenntarthatóság határvonalát jelentette – áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) egy korábbi jelentésében.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top