Archív

L. Simon László: Szubjektív ikonosztáz

szubjektv 23

A szerző utóbbi években megjelent, elsősorban képzőművészeti tárgyú írásaiból válogat a Szubjektív ikonosztáz című esszékötet, amely a Ráció Kiadónál jelent meg.

“A Szubjektív ikonosztáz az elmúlt esztendők írásaiból nyújt egy csokornyi válogatást. Bekerült egy-két 2006-os, de még mindig aktuális írás, mellettük azonban olyanok is, amelyeket az utóbbi két hónapban írtam vagy írtam át. A kötet tehát friss és aktuális, számos nem publikált szöveget is tartalmaz”.

L. Simon László hozzáfűzte, a Szubjektív ikonosztázban az alkalmi jellegen túlmutató írások olvashatók, melyek többnyire esszéisztikus formában íródtak, így a kötet a szélesebb közönség figyelmére is számot tarthat. Mint kiemelte, a 380 oldalas könyvhöz Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója írt “értő” előszót.

Az első fejezetben olyan írások kaptak helyet, amelyek a kommunista diktatúra időszakára reflektáló műveket foglalnak össze. Többek között a vörös csillag problematikájával foglalkozik a vajdasági Szombathy Bálint, Erőss Istvánnak pedig azokkal a műveivel találkozhat az olvasó, amelyek a szocializmus időszakának panelépítészetét hozzák izgalmas módon párhuzamba ugyanezen korszak nagy számban elterjedt urnatemetőinek a panelek világát felidéző vizuális valóságával.

Az Édesfagyökéren élő esztétikusoknak című részben olyan írások találhatók, amelyek valamilyen módon az avantgárd művészethez kapcsolhatók: L. Simon László itt többek között Kozma Lajos építészetéről, Tamkó Sirató Károly vagy Kassák Lajos művészetéről értekezik.

szubjektvA harmadik fejezetben csak fotográfiáról szóló írások olvashatók, például az Ady Endre összes fényképét összegyűjtő E. Csorba Csilla-kötetről, majd a műfaj szélesebb dimenzióiról: a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagáról, egy-egy fotóművészről (Gelencsér Ferenc és Péter Ágnes), illetve dinasztiáról (a székelyudvarhelyi Kováts család).

L. Simon László kiemelte a lengyel Lódz Kaliska művészcsoport kiállításáról szóló írást, amely messze túlmutat a fotográfián, és a feminista és kortárs genderirányzatok művészeti kritikája is megjelenik benne.

“A kötet címadó fejezetében egy-egy olyan alkotóról, íróról van szó, akik hozzám közel állnak, baráti vagy szakmai viszony fűz hozzájuk: Baktay Patríciától Bátai Sándoron át egészen a legfrissebb, Hegedűs 2 Lászlóról szóló írásig”.

A Kóda címet kapta a kötet zárófejezete. L. Simon László beszámolója szerint itt nem elemző írások olvashatók, hanem egy-egy műhöz vagy műegyütteshez írt, líraibb hangvételű munkák, amelyeket inkább a szépirodalom körébe lehet sorolni; a műalkotások írói-irodalmi megközelítései. “Nagy Árpád Pika és Palkó Tibor, két kiváló, Munkácsy-díjas festőművész barátom, az ő műveikhez kapcsolódóan három-három írás is olvasható. Ez egy művész-baráti kísérlet, amelyet évek óta folytatunk, Palkó Tiborral megjelent már egy közös művészkönyvünk is”.

A fönti fotón a könyvben elemzett lengyel akciócsoport fotósorozatának egy darabja.

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top