Archív

Závada Pál: Egy sor cigány – kecskeméti bemutató

P1040177

Az Egy sor cigány élettörténete sok mindenre tanítja az olvasót: feltörekvésre, szorgalomra, kitartásra; egy sor tulajdonság, mely a témával relevánsan jellemzi a magyar társadalmat: előítéletesség, irigység, bizalmatlanság. (Füstös- Simon Zsuzsanna írása)

Komoly, szembesítő olvasmány az Egy sor cigány. Szembesíti az akaraterőt a lustasággal, a felemelkedett cigányt a dzsumbujkultúra cigányaival, és a magyart az előítéleteivel. Beszédes címét egy szívbemarkolóan fajgyűlölő népi mondóka soraiból kapta: „Egy sor akác, egy sor fűz, egy sor cigány, egy sortűz.”

Aktuális, megfontolandó, továbbá gondolkodásra sarkalló témát fejteget ebben a – Korniss Péter által – művészi fotókkal illusztrált könyvben az író, Závada Pál. Egy olyan korban, melyben az előítéletet – akár direkt, vagy indirekt módon – gyermekkortól kezdve példázzák a szülők utódaiknak – táptalajul szolgálva a későbbi rasszista mozgalmak kialakulásának – veszélyes. Veszélyes, mert erős indulatok fűződnek a kérdéshez, de hasznos is, hiszen a cigányságról alkotott elfogulatlan kép kialakításához nélkülözhetetlen a reprezentativitás. Vagyis az elegendő és hiteles információk megléte olyan kritérium, mely nélkül a véleményalkotás nem lehet objektív. Ahhoz, hogy megállapításokat tegyünk, ismernünk kell az adott jelenség minden oldalát. Ebben segít ez a könyv, nem elfogult és hízelgő módon, sokkal inkább a szociográfia mindenkor érvényes módszerét, az objektivitást szem előtt tartva.

P1040178A könyvben 24 olyan ember portréja rajzolódik ki, akik cigány származásuk miatt dupla hátránnyal vágtak neki az életnek, de kiemelkedő akaratukkal és elszántságukkal kitörtek az őket körülvevő előítéletek béklyójából. Mára mindannyian lettek valakik; elismert, becsületes családanyák, apák, énekesek, mérnökök, orvosok, népművelők, fizikai munkások, vállalkozók, néprajzkutatók, zenészek, és értelmiségiek. Mindannyian tudástőkéjükkel törtek ki saját közegükből. Ott, ahol a szülők is értelmiségiek voltak, valamivel könnyebb dolguk volt a gyerekeknek, mint azoknak, akik korán elveszítették a családi fészekmeleget. Ők jóval több megrázkódtatáson mentek keresztül, mire céljukat elérték.

A könyvben szereplő emberek foglalkozási megoszlása érdekes képet mutat, ugyanis sokan választották a segítő szakmák valamelyikét – tanár, orvos, pedagógus, szociális munkás, lelkész – mely a származással kapcsolatos sebek öngyógyítója, illetve a rossz sors megtapasztalásából eredő másokon segíteni akarás tudattalan kiélése lehet. Egyikük meg is fogalmazta, hogy könnyebben fel tudja dolgozni a munkája követelte szerepbe bújva az életét kísérő megvetettséget.

Egy társadalom érettségéről, fejlettségéről sokat elárul a mássághoz való viszonyulás módja. Amikor általánosítunk, és mindenkit egy kalap alá veszünk, illetve amikor egy nép neve szitokszóként funkcionál, ott komoly latens problémák feszülnek. Társadalmi jelentősége éppen ezért semmiképpen nem ignorálható e problémakörnek, mert a cigánysággal kapcsolatos erőszakos politikai kinyilatkoztatások további erőszakot generálnak, még inkább gyengítve a szolidaritást, mely egyébként is instabil lábakon áll.

Ajánlom szíves elolvasásra e művet azoknak, akik árnyalni szeretnék a cigányságról alkotott eddigi képüket, valamint azoknak is, akik előítéleteiktől nem látják a cigánysággal kapcsolatos valóságot. Hogy mi is ez a valóság? Mindenki tud félelmetesen buta, és kimondhatatlanul intelligens is lenni bőrszíntől, vallástól, nemi identitástól, kultúrától függetlenül.

A kecskeméti Katona József Városi Könyvtárban rendezett bemutatón Závada Pál Jónás Tamással beszélgetett, aki fölolvasott a könyvből.

Kapcsolódó vers:

http://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_583.html

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top