Archív

Magas és Menő kultúra

Nyerges Gábor

Az Apokrif országos terjesztésű, az ELTE-n 2008-ban indult irodalmi folyóirat. Pénztárcakímélő és igényes szórakozást nyújt, negyedévente jelenik meg. A lap főszerkesztőjével, Nyerges Gábor Ádámmal beszélgetett Bödecs László, az országos terjesztésre való átállás kapcsán.

„Te maradj csak költő

s reméld, hogy talán majd

valaki megszereti a magányodat-”

Palágyi László

Legalább senki

Apokrif. 2012/1

Kezemben tartom az Apokrif legújabb számát, ezzel egy időben az online felületen az első számot is szemlélem. Nekem, mint volt ELTE-snek, még akad a polcomon pár régi szám, de ezt a legutóbbit már Szombathelyen vettem a vasútállomáson, ez pedig 2012-ig elképzelhetetlen lett volna, ugyanis a lap országos terjesztése ezzel az ötödik évfolyammal indult el. Meglepő sikere ez egy ma amúgy is társadalmilag háttérbeszoruló kulturális színtérnek, a magas irodalomnak. Nagy utat járt be a most már negyedévente megjelenő lap. Vastagabb is lett, súlyosabb is, kiforrottabb.

A kezdetek 2007-re nyúlnak vissza, mikor is az ELTE-BTK-n pár tehetséges fiatal úgy döntött, hogy talajt szerez önkifejezési vágyainak, és el is mondja, amit el akar mondani a párkapcsolatról, a közéletről, az életről és persze nem utolsó sorban önmagáról. Sőt ennél többet is igyekszik magára venni, ugyanis ezt a teret önmagán kívül a még érkező tehetségeknek, más fiataloknak is mozgásban kívánja tartani. A lap fogadja, és fogadni fogja fiatal írók, költők műveit papíron, és még több lehetőséget adva online formában. A főszerkesztővel, Nyerges Gábor Ádámmal beszélgettünk.

A lap indulásával kapcsolatban arra a helyzetre utalt, hogy a fiatal íróknak borzasztó nehéz bekerülni a nagyobb presztízsű, országos folyóiratokba, nemcsak a művészi kiforratlanság miatt, hanem a szerző publikációinak hiánya, nevének ismeretlensége miatt is. Ezt a gordiuszi csomót kibontandó kezdték el a szerveződést. Mára az Apokrifot egyes ilyen lapok előszűrőnek tekintik, bízva annak szerkesztőiben.

Bödecs László: A folyóirat címe Apokrif. Milyen értelemben használjátok ezt a kifejezést?

Nyerges Gábor Ádám: Kánonon kívül eső szöveg. Mint a legtöbb fiatal írógenerációnak, nekünk is volt egy olyan elképzelésünk, hogy mi majd „megváltjuk a világot”, és mi biztos nagyon másképp írunk, mint a többi írócsoport. És ez annyiban működik is, hogy amikor meghívnak minket valamilyen nagyobb rendezvényre felolvasni, akkor rendszerint az Apokrifos szerzők alkotásai ki szoktak váltani némi meglepődést, értetlenkedést. Lehetséges, hogy volt itt valami egyéni jelleg, alapvetően ezt akartuk a címmel is hangsúlyozni.

BL: Az apokrif, talán a legősibb értelmezés szerint, beavatottaknak szóló iratokat jelent, mennyire csak a beavatottaknak szól a ti költészetetek?

Ny.G.Á.: Nekem szerkesztőként az a koncepcióm, hogy az irodalom ne csak egy szűk kör számára legyen értelmezhető. Nyílván itt nem arról van szó, hogy kizárólag egyszerű, és közérthető verseket vagy prózákat kell írni, de sokkal inkább ki kéne tágítani az irodalom fogyasztásának terét. Tehát ilyen értelmezésben valóban kicsit sántít a folyóirat elnevezése.

BL: Milyen esztétikai alapelveket követve próbáljátok meg szélesíteni az olvasóközönséget?

Ny.G.Á.: Az alapján választunk szövegeket, hogy a maguk önértékében mennyire találjuk őket jónak, szabatosnak, közölhetőnek, szívesen olvashatónak. Ezzel talán már tettünk egy lépést, hogy könnyebben befogadható legyen, amit leteszünk az asztalra. Aztán például elindítottuk a Látószög című rovatot, amelyben mindig felkérünk egy fiatal kritikust, hogy az adott lapszámban közölt valamelyik szöveghez próbáljon valamilyen értelmezési kulcsot adni az olvasónak, nem azért, hogy megmagyarázzuk, vagy szájba rágjuk, egyszerűen csak, hogy lásson rögtön egyfajta értelmezést, amihez képest kialakíthatja a saját véleményét. Van még egy terep, amin próbálkozunk, az Apokrif Online, ami ma már egyre inkább leválik a nyomtatott Apokrifról. Eleinte azzal a céllal jött létre, hogy azok a szövegek, amikben látunk fantáziát, de a nyomtatott lapba még nem éreztük őket elég erősnek, ott megjelenhessenek. Ezzel az olvasó nagyobb spektrumot láthat be, mint amire négy szerkesztő a saját meggyőződése alapján képes lehet kijelölni.

BL: Mit terveztek a jövőre nézve, mit tartotok meg biztosan az alapelveitekből?

Ny.G.Á.: Ha folytatódik az a szerencsés tendencia, hogy egyre több, nálunk jóval nagyobb név kopogtat az ajtónkon, vagy nekünk áll módunkban megkeresni őket, akkor is az lesz a fő prioritásunk, hogy a tehetséges, de kezdő íróknak lehetőséget biztosítsunk. Emellett szeretnénk, ha a tőlünk induló szerzők nem válnának hűtlenné a laphoz, számukra is érték maradna az Apokrif által teremtett környezet. Tehát generációs lap, felfedező és az irodalmi kánonból az általunk preferált szerzőket is közlő lap lennénk.

BL: A kortárs irodalom társadalmi presztízse nem túl rózsás. Talán szélmalomharc, amit folytattok. Mégis mi visz tovább?

Ny.G.Á.: Én látom, hogy normális szemszögből nézve nincs sok értelme a kultúrmissziónak, amit folytatunk, mégis belső késztetést érzek. Van egy naiv, bizakodó elképzelésem, hogy az embernek nemcsak a populáris kultúrára van szüksége. Azon próbálunk változtatni, hogy a magas kultúra jobban eladható, valami izgalmas, érdekes, adott esetben menő dolognak tűnjön, anélkül, hogy értékéből leszállítanánk.

*

Az Apokrif a kortárs irodalomba merülésre és a kulturált szórakozásra vásárlóbarát áron, könnyen elérhető alkalmat nyújt, fiatalos lendületével könnyen a szívbe lopja magát. Ajánlhatom borhoz, kenyérhez, pesti délutánokhoz, estékhez. Online változatban www.apokrifonline.hu-n elérhetőek a régi számok, az új pedig országosan kapható a honlapon feltüntetett helyeken.

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top