Archív

Variációk Mikszáthra Nógrád megyében – Nem felejtik el a jó palócok

palóc múzeum

Míg Ady Endre halotti ágyas képe közismert, Mikszáthé sokkal kevésbé – a Palóc Múzeumban most ezt is megnézhetjük, mint ahogy az író öregkori, gipszbe öntött kezét is. (Dudellai Ildikó riportja)

A Nógrád megyei Horpácson működik Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékmúzeuma. Itt állandó kiállítással várják – sőt a kúria előtt üldögélő szobor formájában maga az író várja – a látogatókat. Ezzel párhuzamosan a balassagyarmati Palóc Múzeumban is berendeztek egy Mikszáth-kiállítást több olyan tárggyal, amely eddig nem volt látható Nógrádban. Az időszaki tárlatot októbertől Salgótarjánban és Szécsényben is bemutatják majd, de Balassagyarmaton állandó Mikszáth-kiállítást is terveznek a pár éve a városba visszakerült Madách-Mikszáth gyűjtemény anyagából. Mikszáth Kálmánt tehát nem felejtik el a földijei, a “jó palócok”.

– Az Egy vármegye a levegőben című kiállítást A horpácsi emlékmúzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Nemzeti Múzeum és a Palóc Múzeum gyűjteményéből válogatták – mondja a tárlaton körbevezető Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója.

Tájékoztatása szerint a Nemzeti Múzeumból kölcsönözték a Mikszáth Kálmán parlamenti életéhez kapcsolódó anyagokat, a Történelmi Képcsarnokból Kozmata Ferenc papírnyomatát a fiatal Mikszáth Kálmánról és Cserna Kálmán Balassagyarmatot ábrázoló tusrajzát.

A Császtvay Tünde irodalomtörténész által rendezett kiállításon a nagy palóc író személyes tárgyai, relikviái tekinthetők meg, időrendben végighaladva Mikszáth életén. Megidézik a tárgyak a századfordulós Balassagyarmat világát, amelyből Mikszáth elindult, felvillantják az újságírói és írói, majd a képviselői hivatás okmányait. Láthatjuk a közéletből Horpácsra való kimenekülés egyes iratait és a Mikszáth halála utáni országos gyász relikviáit is. Visszakerülhetünk az időben Mikszáth gimnáziumi érettségi bizonyítványa, személyi lapja, cvikkere, kávéscsészéje, tollai, levéltárcája, szivarszipkái és névjegykártyái láttán, közelebb kerülhetünk hozzá a mandzsettagomb, a gyufatartó, a jegykendő, az esküvői kalapbokréta, a képeslapok vagy a Mauks családról készült fotók révén. Bogarásszuk Mikszáth apró betűs, ránézésre kellemes, mégis nehezen olvasható kézírását.

Ifjúkori portré

horpacs-6653Előttünk van egy magyaros vármegyei mente, Nógrád megye díszalbuma, Mikszáth fémkoszorúja, sírszalagjai, ezüst tányérkája, pohara, róla készült karikatúra.

A képzőművészeti alkotások között található Ferraris Artúr híres Történelmi tarokkparti című festménye: a képen Tisza Kálmán, Nedeczky István, Sváb Károly, Jókai Mór, Gajári Ödön, Odescalchy Gyula, Csernátony Lajos, Beőthy Aldzsi, Podmaniczky Frigyes, Pulszky Károly és Mikszáth Kálmán.

Balassagyarmaton látható most Benczúr Gyula Mikszáth-portréja, Garay Ákos az alvó írót, Márton Ferenc pedig díszdoktorrá avatását örökítette meg. A falon függ Feszty Árpádné Jókai Róza festménye és Záhonyi Nagy Mihály Mikszáth-portréja is.

A dokumentumok között olvasható egy véghatározat Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának Balassagyarmaton 1909. évi október hó 16-án tartott rendes közgyűléséből. A Tisza Kálmán kori parlamenti időket nemcsak díszkorsók, plakettek, képviselőházi piknikmeghívók, “tánczrendek” és kortestollak, választói igazolvány idézik meg, hanem a tárgyak között van a folyosói köpőcsésze is.

Míg Ady Endre halotti ágyas képe közismert, Mikszáthé sokkal kevésbé – a Palóc Múzeumban most ezt is megnézhetjük, mint ahogy az író öregkori, gipszbe öntött kezét is. Ha már a korról beszélünk: szembesülhetünk azzal, hogy Mikszáth Kálmán is volt fiatal, és sokáig állunk ifjúkori portréja előtt, amelyen persze fel sem ismerjük, hiszen legtöbben a joviális, nagy hasú öregurat látjuk magunk előtt, ha rá gondolunk.

A kiállítás látogatói végül egy kanapén pihenhetnek meg, hogy vetített képeket nézhessenek az író életéből, illetve részleteket a Szent Péter esernyője című filmből.

A tárlat címére utal az 1883-as, Egy kis korrajz című Mikszáth-írásból való idézet: “Aztán olyan csodálatos a megyei levegő, hogy aki azt szívja, vagy protegálni akar, vagy protegáltatni. A kevély címerek csillogása a kastélyok homlokán, százados jegenyék bólingató koronái az utak mellett, beszédes patakok, betömi őket az erdő haraszttal, mogyorófa vesszők, melyeket a csalitos nevel a hajdú kezébe, röpülő békanyál, mely befonja a fűzfabokrokat és növényeket – mind uralkodásra, erőszakra, intrikára, engedelmességre tanítanak…”

Teljes a bizonytalanság

horpacs-66562009 januárjától került vissza Balassagyarmatra – Salgótarjánból – a Madách és Mikszáth relikviáit magában foglaló irodalmi gyűjtemény (ezt különben a város már 2007-től szorgalmazta). Lengyel Ágnestől megtudjuk, hogy ebből terveznek majd új állandó kiállítást, az önkormányzat szándéka pedig egy állandóan látogatható Madách- és Mikszáth-emlékszoba kialakítása a múzeumhoz közeli Aininger házban.

A Palóc Múzeumhoz öt kültéri intézmény tartozik: a palóc fundus, a hollókői palóc tájház, a csesztvei Madách Imre Emlékház, a bánki szlovák nemzetiségi tájház és a horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékház.

A horpácsi emlékház igen sajátos helyzetben van: az egyetlen magántulajdonban lévő épület, miután 1997-ben eladta az akkori Nógrád Megyei Önkormányzat. Szakemberek szerint az épület felújításra, a kiállítás megújításra szorul, de a jövővel kapcsolatban teljes a bizonytalanság. Maga a kúria a Horpácson élő Varga Péter tulajdona, az épületre haszonélvezeti joga maradt a megyei önkormányzatnak, és a megyei múzeum működtette. Januártól állami tulajdonú a gyűjtemény, a fenntartó megyei önkormányzat jogutódja pedig a kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központ.

A jelenlegi függő helyzet azért érdekes, mert elképzelhető, hogy a múzeumok végül a települési önkormányzatokhoz kerülnek, és kérdés, hogy mit kezdene a 175 lakosú Horpács önkormányzata Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékhelyével.

Legyen ez a jövő kérdése, mi most tovább utazunk Horpácsra, ahol Mikszáth Kálmán 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot. Választott otthona 1954 óta működik múzeumként.

Az ámbitus előtt 1999-től látható a Mikszáth-szobor, a karos lócán üldögélő író alakja ifjabb Szabó István munkája. Az alkotás nem csak szép, de ötletes is, valószínűleg több ezer fénykép készült már, amelyen a látogatók a lábát a térdén keresztbetevő Mikszáth mellett várták a kattintást.

Mikszáthot nem lehet nem szeretni

1302708060 mikszath muzeumHorpácson Gere Lászlóné vezet minket körbe a kúriában. Itt dolgozik már 1995 óta, férje szintén “Mikszáth-barát”, ő a tárgyi emlékek ápolására létrejött Fundus Alapítvány elnöke.

– Ezt csak így lehet csinálni – szögezi le, hozzátéve, hogy “Mikszáthot nem lehet nem szeretni”.

Azt, hogy a falubeliek is szerették a családot, apósa édesanyjától tudja, aki Mikszáthéknál szolgált.

Mikszáth Szontágh Pál örökösétől vásárolta meg a birtokot. Kezdetben a földszintes öreg kúriában lakott, amely mellé 1906-ban fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján új kastélyt építtetett eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban. Az emlékházban őrzik a Szontágh-kúria adásvételi szerződését és az új kastély tervrajzait is.

Végigvonul előttünk képekben, dokumentumokban a szülőhely, Szklabonya, majd Balassagyarmat, Szeged, Budapest. Itt van az a szoborcsoport, amellyel írói munkássága 40. évfordulóján ajándékozta meg az írót Nógrád Vármegye Közönsége, az alkotást úgy írhatnánk le: Mikszáth a palócokkal.

Mikszátnak szerencsére temérdek tárgyi emléke maradt, így saját bútorai között sétálhatunk. Ilyen az íróasztala, lámpája, kedvenc bőrfotelje, könyvesszekrénye. A tálalószekrényt 1904-ben, költözésükkor vásárolta (kétszer is elvett) felesége, Mauks Ilona, a sárkányos tükröt pedig két menyétől kapta az író.

Láthatjuk többek között a pipatórium töredékét, a birtokkönyvet pecséttel, tintával, itatóssal, egyszemélyes ágyát, szekrényeit, a szalonban lévő asztalt, amelyhez eredetileg hét szék tartozott, de csak három maradt meg. Mikszáth Kálmánné: Visszaemlékezések című írása mellett hever a gyerekek tejfogait őrző szelence.

“Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól” – olvashatjuk az egyik idézetet, az ifjúkori zsengék között pedig egy kétféleképpen olvasható Emléklapot találunk.

horpacs-6664A vonallal kettéválasztott szöveg vízszintes olvasata így szól: “A mosolygó élet kísérje léptedet, távol legyen tőled a gyász, emlékezet. Minden, mi jó vagyon, hogy szívedbe légyen. Kerüljön, de nagyon a keserv és szégyen.”

A függőleges változat viszont így: “A mosolygó élet távol legyen tőled. Minden, mi jó vagyon, kerüljön, de nagyon. Kísérje léptedet a gyász, emlékezet, hogy szívedbe légyen a keserv és szégyen.”

Mikszáth 1857 és 1863 között tanult a rimaszombati protestáns gimnáziumban, vagyis ezt a Rimaszombaton jegyzett Emléklapot legfeljebb 16 évesen írta, nevét alá pedig így: “Mikszádt Kálmán”.

Az egyik szobán két ajtót látunk, ezek voltak eredetileg a főbejáratok. A két kisszobával épült emelet most üres, de a fa feljárót eredeti állapotában őrizték meg, és a kandalló is működőképes.

Ácsorgunk a dolgozószobában, ahová méhdöngés és madárcsicsergés szűrődik be kívülről, egyébként csend és nyugalom honol. És az a hangulat, amely nehezen enged el, vissza a mába.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top