Archív

Ősi ösvényeken Ázsiában

stein

Stein Aurél (1862-1943) orientalista, Ázsia-kutató életművének újabb kötete jelent meg Ősi ösvényeken Ázsiában címmel.

Stein Aurél, a magyar kultúra és tudományosság nagy alakja hosszú évtizedekig mostoha sorsú szerző volt Magyarországon, régészeti feltárásai szinte teljesen feledésbe merültek.

A Palatinus Kiadó 2007-ben Felföldi Szabolcs szegedi régész-történész gondozásában elkezdte az adósság törlesztését: elsőként a Homokba temetett városok (2007) látott napvilágot, majd a Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (2008), később közös kötetben az Indiából Kínába, Nagy Sándor nyomában Indiába (2010) című, amelyben leírja, hogy 1926-ban miként tisztázta Nagy Sándor indiai hadjáratának pontos színhelyét és körülményeit. A következő könyv a Harmadik utam Belső-Ázsiába című volt. A most megjelent Ősi ösvényeken Ázsiában című kötet a hat könyvből álló sorozat ötödik darabja.

A 30-as évek elején a magyar tudós amerikai körútján rendkívül sikeres előadássorozaton adott színes képet az ismeretlen, titokzatos világ történetéről, s egyben a korábbi expedíciói élvezetes összefoglalását is nyújtotta. Az Ősi ösvényeken Ázsiában című kötet ezeknek az izgalmas előadásoknak a szövegét adja közre, itthon utoljára 1936-ban jelent meg.

steinesReményi József Tamásfőszerkesztő ízelítőül néhány fejezetcímet sorolt a könyvből: Kínai terjeszkedés Belső-Ázsiában, Az első kutatások egy homokba temetett romhelyen, Ősi ösvényeken, a kiszáradt Lop-beltengeren át, Felfedezések egy titkos kápolnában.

Stein Aurél száz évvel ezelőtt kezdte meg belső-ázsiai kutatásait. Feltárta a Tarim-medencében az eltűnt Selyemút menti egykori gazdag városokat és munkája eredményeként a homoktengerből régi népek története bontakozott ki.

A földrajzi felfedező Budapesten, Németországban és Angliában, Oxfordban és Cambridge-ben tanult. Útjairól Angliába visszatérve megkapta a Brit Királyi Földrajzi Társaság nagy aranyérmét, több egyetem is díszdoktorává avatta. Az angol király 1912-ben lovaggá ütötte.

Ifjúkori álma, egy afganisztáni utazás csak élete végén valósult meg. Az afgán kormány engedélyt adott a nyolcvanéves Stein Aurélnak a beutazásra. 1943-ban, Kabulba érkezése után három héttel azonban a nagy utazó váratlanul elhunyt, sírja az orientalisták zarándokhelye.

A kiadó azt tervezi, hogy a hatodik, záró kötetben közreadja Stein Aurél kisebb tanulmányait és a könyv végére a sorozatszerkesztő, Felföldi Szabolcs Stein-monográfiát ír.

Felföldi Szabolcs 37 éves szegedi tudósról Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója szerint Steinről szóló doktori disszertációjával fiatal kora ellenére kimagasló tudásról tett tanúbizonyságot. Az igazgató arról is beszélt, hogy az érdi múzeum kertjében áll a világon az egyetlen Stein-szobor, Domonkos Béla érdi szobrász munkája, az egyik teremben pedig őriznek tőle egy Belső-Ázsia térképet, névjegykártyát, két kisebb tanulmányt és fotót. Kubassek János Londonban, a Royal Geographical Society könyvtárában talált ismeretlen Stein-leveleket és ezeket publikálta a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok periodikában.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top