A tudását kívánja eladni mindenki. Csak nem mindegy, hogy kilóra, vagy aranyárban számolunk. A magyar Rádió kulturális hetilapja már nem kérdezi, hogy áru-e a kultúra. Ám amikor a kultúra létrehozóit, terjesztőit, munkásait tekintik árunak, s személytelen, csereszabatos tárgyként kezelik a teremtő embert, akkor szoronghatunk a piacosodás totálissá válásán. A művészetek és a műveltség autonómiája nehezen tűri a gazdasági, vagy a politika hatalom beavatkozását. Sérül a termékeny szabadság.
Antall – Hamar Péter Móricz Zsigmond filmjeiről ……………………….…….……07,45
A szerelem vette el Móricz Zsigmond eszét. Mégpedig az, amit film iránt érzett. Ám a dramatizált műfajokkal nem volt szerencséje, talán éppen azért mert regényeinek, novelláinak drámai ereje odaveszett a kevéssé jól felmért közönségigény miatt. Az író ettől még a XX századi magyar irodalom óriása maradt, de a törpe helyzetek megtépázzák.
Haják Szabó Mária – Praznovszky Mihály és a Tragédia ………………………..… 07,15
A reformkor nemcsak a magyar közállapotokat, de a közgondolkozást is kiforgatta magából. Az irodalom és színháztörténet máig igyekszik földolgozni azt, hogy a Pató Pálokból hogyan lett Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, a magyar kisnemesség gazdasági értelemben jelentéktelen tömegeiből pedig korszak meghatározó szellemi erő, politikai hatalom.
Antall – Angel Judit és Gulyás Gábor az Ecsetgyári csodáról ………………………. 07,42
A nagyipari ecsetgyártás vége, a műteremmunka kezdetét jelentette Kolozsvárott. Magyar és román képzőművészek, zömmel fiatalok jutottak olyan lehetőségekhez, amelyek a kritika és a műkereskedelem meghatározó áramlataiba emelték munkásságukat. S ha pontosan tudjuk is, hogy ezek a fórumok sem tévedhetetlenek, s nem mentesek a manipulációtól sem, ne az irigység, hanem az esély izgasson bennünket.
Vajland Judit – Viktor Rizsakov és az Illúziók …………………………….………… 07,44
A szavakkal játszik a magyar színház, holott az érzésekkel, hangulatokkal, megával a létezéssel kellene. Ivan Viripajev drámája az Illúziók a Moszkvai Művész Színház kiváló rendezője Viktor Rizsakov által került a debreceni színház színpadára. Két emberpár, az őket többszörösen is összefogó érzelmek és a „semmi sem az, mint aminek látszik” eseményei. Viktor Rizsakov, Kozma András, Trill Zsolt és Szőcs Nelli az Illúziók című előadásról.
Antall – Ábrahám Márta és Spányi Miklós és Bach …………………………..…….. 07,36
Mára a tegnapi zene is régi zene, s a történelmi örökség újrajátszása sem feltételen több mint pillanatnyi szenzáció. A Concerto Armonico ennél jóval többre vállalkozott, amikor Philip Emmanuel Bach minden fontos darabját egy lemezsorozat részeként rögzíti. Spányi Miklós az együttes művészeti vezetője a billentyűs hangszerek és a magabiztos zenetörténeti tudás felől érkezett. Ábrahám Márta az együttes koncertmestere pedig a vonósok világába kalauzol
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István, zenei szerkesztő: Gere Erzsébet,
a gyártásvezető Bándi Domokos, a hangmesterek Farkas Szilvia és Horváth Zsolt.
Műsorunkban a Grencsó kollektíva felvételei forognak.
Nem lehet elmulasztani! Három hétig elérhető.
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/
