Archív

Vita a József Attila-díj körül

kezfogas

Írószervezetek megdöbbenőlevele és Szőcs Gézaműbalhésválasza.

Írószervezetek levele a kulturális tárcához

Nyílt levélben fordult a József Attila-díjak odaítélése kapcsán a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőihez nyolc írószervezet, megdöbbenésüknek adva hangot amiatt, hogy idén a kuratórium jelöltjei közül hat helyett másoknak adományozták a kitüntetést. A szervezetek párbeszédet sürgetnek az ügyben.

A hétfőn kelt levélben a József Attila-díj kuratóriumának munkájában részt vevő Erdélyi Magyar Írók Ligája, Fiatal Írók Szövetsége, Írók Szakszervezete, József Attila Kör (JAK), MAOE – Irodalmi tagozat, Magyar Írószövetség, Magyar Műfordítók Egyesülete és Szépírók Társasága emlékeztet arra: már tavaly sem tudták felvállalni, hogy a 13 odaítélendő kitüntetésre a 13 helyett 26 főt jelöljenek, mert úgy vélik, így a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen mechanizmusok szerint áll össze a kitüntetettek végső névsora, és ezzel sérül a szakma szuverenitása.

Mint fogalmaznak, megdöbbenve értesültek arról, hogy idén a 13 főt tartalmazó jelölti listán a tavalyi négyhez képest már hat helyen történt változás, ami példátlan a díj történetében. “Úgy ítéljük meg, a konszenzusos elvek láthatóan visszaszorulóban vannak, egyre inkább korlátok közé szorul a szakmai szervezetek azon döntési joga, amelyet a rendszerváltozás kezdetén Fekete György államtitkársága alatt vettek át a kulturális kormányzattól” – mutatnak rá a Réthelyi Miklós miniszternek és Szőcs Géza kulturális államtitkárnak címzett, az MTI-hez is eljuttatott levélben.

Felidézik, hogy tavaly párbeszédet kezdeményeztek az ügyben. A Schmidt Ágota miniszteri kabinetfőnök, Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke és öt írószervezet képviselőinek részvételével tartott megbeszélésen ki is dolgoztak egy kompromisszumos javaslatot, amely szerint az utólagos módosítások helyett a minisztérium delegáltja szintén részt vesz a kuratórium munkájában, így vele együttműködve születik meg a díjazottak végső névsora.

A módosító javaslatot azonban “érthetetlen okból” mind ez idáig nem terjesztették a kormány elé, így nem is léphetett érvénybe, a résztvevő szervezetek pedig nem kaptak tájékoztatást arról, miért nincs szükség a tervezetre. Ennek ellenére, ahogy korábban, most is készek tárgyalásokat folytatni a minisztériummal – írják.

Hangsúlyozzák, hogy állásfoglalásukkal nem a minisztérium által “beemelt” díjazottak munkásságát vonják kétségbe, hanem azt az átláthatatlan folyamatot, melynek eredményeképpen a szakma elveszíti korábban elfogadott autonómiáját. “Továbbra is meggyőződésünk, a József Attila-díj rangját a két fél világos feladatmegosztása garantálja, hiszen tekintélyét eddig is a szakmai kuratórium döntési joga és az állam adományozó szerepe biztosította” – teszik hozzá a nyolc írószervezet által jegyzett levélben.

Mint a JAK honlapján olvasható, El a kezekkel a József Attila-díjtól! néven Facebook-csoport is alakult. “Szőcs Géza kilenc írószervezet közös döntését vétózta meg egy személyben, ezzel a díj szakmai, konszenzusos jellegét és értékét ásva alá, jelezve, hogy a szakmai szervezetek véleményét nem tartja megalapozottnak és kizárólag saját ítéletében bízik egy állami díj odaítélésekor” – írják a közösségi portálon a csoport megalakítói, akiknek célja a tiltakozás mellett az információgyűjtés és párbeszéd kezdeményezése a díj hátterében működő rendszerről, valamint a jelenlegi és korábbi folyamatokról.

Az irodalmijelen.hu oldalon Szőcs Géza kulturális államtitkár korábban műbalhénak nevezte az idei József Attila-díjak odaítélése körül kialakult vitát, s azt, hogy a javaslatot tevő írószervezetek kifogásolták: az általuk javasoltak helyett részben mások kapták az elismerést. Mint fogalmazott, a 13-ból személyes döntése alapján 6 alkotó nevét hátrább sorolta és beemelt helyettük 6 másik nevet arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva.

Szőcs Géza szerint korábban is az volt a gyakorlat, hogy az évi 13 díjra az írók 26 javaslatot tettek, és a miniszter közülük választotta ki a kitüntetetteket. “Később – ha jól tudom, Hiller István minisztersége alatt – a gyakorlat megváltozott. Az írók továbbra is egy 26 névből álló listát véglegesítettek, a minisztérium pedig minden további nélkül átvette innen az első 13 nevet, vagyis aggály és vita nélkül elfogadta a névsort, egyben rangsort” – jegyezte meg az államtitkár, akinek véleménye szerint ez a szokásrend a minisztériumot 100 százalékosan eljelentékteleníti, “bólogatójánossá fokozza le, postás- vagy postaládaszerepre minimalizálja”.

“Az a minimális korrekció, amellyel egy miniszter élhet egy díj odaítélésénél – az, hogy ne pusztán bólintson és jóváhagyjon, hanem hogy kétszer annyi név közül választhasson, mint amennyi a díjak száma – a társadalmi, nemzeti, nemzetközi távlatokba helyezéshez szükséges” – vélekedett az államtitkár.

Szőcs Géza szerint műbalhé a vita

Műbalhénak nevezte Szőcs Géza kulturális államtitkár az idei József Attila-díjak odaítélése körül kialakult vitát, s azt, hogy a javaslatot tevő írószervezetek kifogásolták: az általuk javasoltak helyett részben mások kapták az elismerést – olvasható az irodalmijelen.hu oldalon.

Idén Báger Gusztáv költő; Bálint Péter író; Böszörményi Zoltán író, költő; Iancu Laura költő; Kenéz Ferenc költő; Kabdebó Lóránt irodalomtörténész; Kiss Judit Ágnes költő; Krusovszky Dénes költő; Németh Zoltán költő, irodalomtörténész; Payer Imre költő; Széky János műfordító; Szilasi László irodalomtörténész, esszéista és Végh Attila költő, esszéíró részesült az elismerésben.

Az aradi irodalmi folyóirat internetes kiadásában Szőcs Géza – aki korábban a lap munkatársa volt – felidézte: az írószervezetek javaslatai alapján 13 embernek kellett volna megkapnia a József Attila-díjat. “Ebből a 13-ból személyes döntésem alapján 6 alkotó nevét hátrább soroltam és beemeltem helyettük 6 másik nevet. Honnan? Arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva. (Tehát nem „listán kívülről” kerestem új neveket)” – fogalmazott az államtitkár.

Mint Szőcs Géza kiemelte, ezelőtt 10 évvel a József Attila-díjról a miniszter döntött az írószervezetek javaslatainak figyelembe vételével. “Ekkor alakult ki az a gyakorlat, hogy az évente 13 díjra az írók 26 javaslatot tesznek, mármint 26 alkotó személyére. A miniszter ebből választotta ki a 13 nevet, illetve művészt, akik aztán átvehették a díjat. Később – ha jól tudom, Hiller István minisztersége alatt – a gyakorlat megváltozott. Az írók továbbra is egy 26 névből álló listát véglegesítettek, a minisztérium pedig minden további nélkül átvette innen az első 13 nevet, vagyis aggály és vita nélkül elfogadta a névsort, egyben rangsort” – jegyezte meg az államtitkár. Szőcs Géza véleménye szerint ez a szokásrend a minisztériumot 100 százalékosan eljelentékteleníti, “bólogatójánossá fokozza le, postás- vagy postaládaszerepre minimalizálja”.

Hozzátette azt is, hogy az írószervezetek idén nem adtak meg 26 nevet. “Egy ismeretlen személyhez, +Réthelyi József+ miniszterhez írott izgatott levelükben ragaszkodtak ahhoz, hogy csak 13 nevet fognak átküldeni, ezt tessék elfogadni, és ennek a 13 alkotónak átadni a díjat. Réthelyi József nevű tagja nincs a kormányzatnak” – jegyezte meg Szőcs Géza. Hozzátette, hogy az összes többi művészeti szakmai szervezet tiszteletben tartja a “kétszer annyi nevet jelölünk, mint ahány díj van” elvét.

“Az a minimális korrekció, amellyel egy miniszter élhet egy díj odaítélésénél – az, hogy ne pusztán bólintson és jóváhagyjon, hanem hogy kétszer annyi név közül választhasson, mint amennyi a díjak száma – a társadalmi, nemzeti, nemzetközi távlatokba helyezéshez szükséges” – vélekedett az államtitkár.

Szőcs Géza kiemelte még: előfordul az is, hogy a minisztérium elfogadja a javasolt sorrendet és az is, hogy nem. A szakmai szervezetek viszont elfogadják a minisztérium kizárólagos kompetenciáját, hogy a tágabb javaslatukban foglalt névsor felét részesítse díjban. “Ezt a magam részéről korrekt és fenntartható gyakorlatnak vélem” – mondta.

Az államtitkár megfogalmazása szerint a József Attila-díj értelme: megerősíteni a köztudatban a pályakezdésen túl levő, de már jelentősnek mondható alkotók helyét, elismertségét, elfogadottságát, legitimációs fedezetet biztosítani törekvéseik számára, az intézményes sáncokon belülre, a kánongyártó műhelyek közelébe emelni őket. “Ez bizony felelősséget is jelent” – jegyezte meg.

Mint mondta, nem érti, miért volt szükség erre a műbalhéra, az érintett szervezetek képviselőivel, akikkel előzetesen is megbeszélhették volna a dolgot. Az aradi lapnak Szőcs Géza felvázolt egy javaslatot is annak érdekében, hogy az “érték és értékelés” szempontjából a minisztérium 2012-es döntése ne válhasson további vádaskodások tárgyává.

“E pillanatban van 7 író, akiket a szakma javasolt, és a kormányzat egyetértett a díjazásukkal, van 6 író, akiknek a díjazását későbbiekben látja helyesebbnek, és van 6 író, akik az államtitkár döntése alapján kapták meg a díjat. Így jön ki a 19. Nos: én vállalom, hogy az általam javasolt 6 író és költő műveiből még idén megszerkesztek egy olyan antológiát, amely talán világosabbá teszi, miért rájuk esett a választásom. Ezzel szemben felkérem az írószervezeteket, hogy az általuk promotált 7 díjazott és 6 nem díjazott művész írásaiból is állítsanak össze ők maguk egy-egy antológiát. Év végére gazdagodnánk tehát három kötetecskével, három összevethető, összehasonlítható, elemezhető, idézhető, vitatható, kárhoztatható kiadvánnyal. Akkor majd, attól kezdve, fogjuk majd tudni, mit gondoljunk értékről, értéktudatról, minőségről” – vélekedett a kulturális államtitkár.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top