Nemrégiben a Mona Lisa jelenleg ismert legrégebbi másolatára bukkantak a madridi Prado Múzeumban.
A múzeum valójában már régóta őrizte a művet, amelyről azonban napjainkig úgy vélték, csupán egy a számtalan da Vinci-másolat közül. A felfedezés fontossága azonban nemcsak az alkotás korában rejlik, hiszen a Giocondáról több tucat máig fennmaradt másolat készült a XVI-XVII. században. A restaurációs munkák és az elvégzett vizsgálatok alapján ugyanis minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a mű az eredetivel egy időben, párhuzamosan készült. Így tehát ma már szinte bizton állíthatjuk, hogy a kép, amely évtizedekig lapult a Prado pincéjében, valójában az eredeti festmény ikertestvére.
Bár a Prado dolgozóinak tudomása volt arról, hogy a példány a gyűjteményük részét képezi, ez idáig úgy vélték, csupán egy a számos, Leonardo halála után készült másolat közül. Mivel az eredeti kép toszkán hátterét ezen a kópián sötét háttér helyettesítette, és úgy hitték, mestere tölgyfára festette, nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a leletnek. A tölgyfát gyakran használták a XV. és a XVI. századi flamand festők, így feltételezték, hogy az alkotó arról a vidékről származhatott. Egy tavaly elvégzett tanulmány során azonban bebizonyosodott, hogy a feltevés téves, a képet ugyanis diófára festették, amit a kor itáliai nagyjai használtak előszeretettel.
A szakemberek meglepetése azonban itt még nem ért véget, mert amikor alaposabban szemügyre vették a fekete hátteret, kiderült, hogy az csak később került a képre, alatta pedig az eredeti Mona Lisáról már jól ismert toszkán táj rejtőzik. Amikor pedig összehasonlították a két műről készült infravörös felvételeket, arra is fény derült, hogy a rejtett vonalak és a művészek által végzett változtatások is nagyon hasonlóak.
Ezek az egyezések csupán egy dolgot jelenthetnek, mégpedig azt, hogy a két műalkotás egy időben, talán egymás mellett készült Leonardo műhelyében, és minden bizonnyal a mester valamelyik közvetlen tanítványának keze munkáját dicséri. Mivel a Pradóban talált kép néhány részlete jobb állapotban van, mint az eredeti, lehetőség nyílik arra is, hogy például Mona Lisa ruhájának egyes részleteit, vagy a képen szereplő ülőalkalmatosságot jobban megismerhessük. Ezen kívül a kutatás előrehaladtával pontosabban meghatározhatják majd a Louvre-ban őrzött eredeti mű megalkotásának időpontját. Jelenleg keletkezését 1503 és 1506 közé teszik, ám ez az adat a nemrégiben felfedezett példány segítségével még pontosabbá válhat, esetleg teljesen meg is változhat.
A feltételezések szerint a Madridban őrzött, párhuzamosan készített alkotás a Leonardo műhelyében 1490-töl tevékenykedő Salai, vagy a mester későbbi tanítványa, Francesco Melzi ecsetvonásait viseli, aki 1506-ban csatlakozott Leonardóhoz. Ez utóbbi esetben a Mona Lisa keletkezése biztosan későbbre datálható.
Miguel Falomir, a Prado Múzeum szakértője szerint lehetséges, hogy a másolat megegyezik azzal a példánnyal, amely szerepel egy 1666-os keltezésű, a Madridi Real Alcázarból származó leltárban. Továbbra is rejtély azonban, hogy hogyan és mikor került a kép a spanyol királyi gyűjteménybe. A felfedezés mindenképpen szenzációs, hiszen tovább gyarapítja a Spanyolországban már fellelhető Leonardo-gyűjteményt.
Ruppl ZsuZsanna, 2012. március 14. Madrid
{jcomments on}
