Archív

Sci-fi mesék – Boszorkány

banya

Ki láthat a másik lelkébe igazán, színről-színre tudva, mi lakozik annak legeldugottabb, sötét szegletében? – [Böszörményi Gyula egypercesei]

– Mielőtt megölsz, megátkozlak! – visította a banya mocskos odúja sötétjében, majd karmokba végződő, gacsos ujjaival a levegőbe markolva, különös, torz, hideglelést okozó bűvigéket kezdett mormolni. A lovag, ki fölötte állt, lassan felemelte irdatlan pallosát, és kivárt. A banya gyűlöletből, haragból és halálfélelemből, patkányepéből, rókahájból és kígyófog váladékából formálta meg átkát, s épp kimondta azt, mikor a rettentő fegyver lesújtott rá.

Az odút velőtrázó sikoly töltötte be, amint a hideg acél a vénasszony száraz húsába mart. A rongyokba öltözött, fekete alak kitárta göcsörtös, meztelen faágakra emlékeztető karjait, s végső erejével ezt hörögte:

– Feleséged hagyjon el örökre!

A lovag megtörölte véres fegyverét a halott banya ruhájában, majd – esküvője óta először – vidáman, felszabadult nevetéssel indult tovább.

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top