Hetedik nap csonttá soványodva lefordult a székről, de máris magához tért, és visszaküszködve testét a gép elé, tovább játszott. – [Böszörményi Gyula egypercesei]
Első nap körbeállta a családja, ahogy a billentyűket nyomogatva megismerte az új játékprogramot.
Második nap vele izgultak a két apró kommandós képernyő-kalandjain.
Harmadik nap a gyerekei kérték, hogy ők is hadd játszanak, de csupán dühös morgást hallatott.
Negyedik nap a felesége kezdett könyörögni, hogy javítsa meg végre a vízcsapot, de ő fel sem állt a gép mellől.
Ötödik nap kirúgták az állásából, mert nem járt be.
Hatodik nap elköltözött tőle a felesége, s vitte a gyerekeket is.
Hetedik nap csonttá soványodva lefordult a székről, de máris magához tért, és visszaküszködve testét a gép elé, tovább játszott.
Nyolcadik nap boldog volt, mert a játék új lehetőségeire talált rá.
Kilencedik nap csöngettek, de nem ment ajtót nyitni.
Tizedik nap ismét csöngettek, hiába.
Tizenegyedik nap kétszer elájult, és nem engedte be a rendőröket, akiket a szomszédok hívtak ki a folytonos csatazaj miatt.
A tizenkettedik napon végre rátörték az ajtót, de a lakás üres volt. Senki nem vette észre, hogy a képernyőn immár három kommandós küzd vállvetve…
{jcomments on}
