A jó gondolat nem nélkülözheti az ellenpróbát. A Magyar Rádió kulturális hetilapja az ellenérveket, a vitát is önmaga megerősítésére használó gondolkodás módszereit keresgéli. Azt az emberi magatartást, amelynek az ad tartást, hogy eszméit a gyakorlat mindennapi próbája felől értelmezi. Ekképpen akár ellenfeleiben is nélkülözhetetlen társat, esetleg szövetségest talál.
Antall – Benkő Andrea Fiume és Skultéty Csaba gyűjteménye …………………..… 07,14
Annyira ismerős a kikötőváros, mintha nagyapánk szülővárosában téblábolnánk. Fiume városa – ma Rijeka néven – Horvátország egyik legnagyobb kikötője. Ám ha az öntöttvas kikötői oszlopokra telepedünk, a fenekünkön magyar felirat viríthat fordítva. Öntötte Ganz Ábrahám. Skultéty Csabának elég volt annyi, hogy szülei itt jártak nászúton. Benkő Andrea pedig vállalta, hogy a rijekai városi múzeumban Fiume kiállítást csinál.
Tráser László – Várnai Pál a nyelv és kultúra kötése …………………………….…. 07,07
A legtehetségesebb, de legalábbis a legaktívabb fiatalok mentek el 1956-ban Magyarországról, akár a megtorlás elől, akár a szabadság, egy jobb élet reményében. Nekik akkor állt meg az idő, a helyi, a magyar, de vitték magukkal mindazt, ami korábban történt velük. szüleik, iskoláik, tanáraik, barátaik, szerelmeik emlékét. No, és a nyelvet és az addig megszerzett magyar műveltséget, melynek ápolásához többségük makacsul ragaszkodott.
Antall – Szarvas Zsuzsanna Arany oroszlánja …………………………..…………… 07,39
Nemzetközi sikerré lett az a kiállítás, amely látszólag csak két távoli európai ország kapcsolatáról szólt. Sólyom László és Tarja Halonen, a két köztársasági elnök minden magyarországi programja borult, mert ott ragadtak a néprajzi múzeumban. Aztán a Finn Köztársaság elnöke nem is feledkezett meg a rendezőről, Szarvas Zsuzsannáról.
Tarnóczi László – Dluhopolszky László a humor karikatúrájáról ………………….. 07,25
A világ akkor is vicces, ha nem röhögünk állandóan rajta. Pedig a magyar humor annyira nyelvi eredetű, szellemében és szituációiban annyira sajátos, hogy igen nehezen fordítható. Maradt magyarnak, merthogy humorérzékünket soha nem vesztettük el, köznapi szorongásaink sem képesek elmeszesíteni szatirikus vénánkat. Mostanában ugyan a duma a főszereplő és oda a rajz, ahogy hiányzik egy szatírikus néplap is.
Antall – Simon Blaise és Kolos Réka (Móriczok) egy albumról ………………..….… 07,32
Amikor a képzőművészeti főiskoláról egy engedély nélküli kiállítás miatt kicsapták, nagyapja neve sem védte meg Simon Balázst. De Móricz Zsigmond jelentős alakjának művészi árnyéka elől egészen Franciaországig szaladt. Így lett belőle Blaise Simon, aki 2006 nyarán Leányfalun próbálta meg, magyarul papírra vetni emlékeit. A másik Móricz unoka az építész Kolos Réka látta, hogy elkél a segítség.
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István, a zenei szerkesztő: Gere Erzsébet.
A gyártásvezető Bándi Domokos, a hangmesterek Bakos Katalin és Gyurmán László.
Műsorunkban Szendrőfi Péter felvételei forogtak.
Nem lehet elmulasztani! Három hétig elérhető.
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/
