Archív

Sir Arthur Conan Doyle levele egy magyar filmrendezőnek!

Sherlock plak

Hátborzongató, sőt, szó szerint kísérteties élményben lehet része annak, aki január 26-án jegyet vesz erre a filmre. [Böszörményi Gyula filmajánlója]

Egyre többektől hallom, hogy 2012. január 26-a a magyar filmtörténetbe „Na végre!” napként fogja beírni magát. Legalábbis ebben reménykednek a fent jelzett „többek”, s bizony mire ezeket a sorokat írom, már én magam is közéjük tartozom.

Hogy mire a nagy várakozás? Nos, január 26-án végre a mozikba kerül Bernáth Zsolt új filmje, melynek címe: Sherlock Holmes nevében.

S hogy miért oly nagy durranás ez? A válasz egyszerű: a magyar filmgyártás az utóbbi húsz-harminc évben valahogy elfeledkezett a gyerekekről, a tizenévesekről. Ezt a bűnös feledékenységet igyekszik valamelyest jóvátenni Bernáth mozija – végre!

A Sherlock Holmes nevében alkotói így fogalmaznak szinopszisukban:

„Az ifjúsági filmek mindig is kelet-európai erősségnek számítottak, persze elsősorban a kelet-európai piacon. Ez nem meglepő, hiszen a kelet-európaiságnak vannak olyan közös vonásai, amik csak az itteni közösségekre jellemzők. Talán ezért is lettek sikeresek a 80-as években a cseh televízió ifjúsági filmjei, a Tau bácsi, a Majka, a repülő kislány vagy éppen a Látogatók. Ebben az időszakban Csehszlovákia volt az ifjúsági filmgyártás fellegvára, innen kerültek ki a minőségi, többször levetíthető, populáris ifjúsági filmek.

Magyarországnak is jutott babér a Pál utcai fiúk révén, ami köztudottan hatalmas nemzetközi karriert futott be. Emellett a 70-es években itthon számtalan olyan film készült, ami bátran mondhatjuk, hogy meghatározta a mai 30-as magyar generáció világlátását (Utánam srácok, Keménykalap és krumpliorr, stb.). A rendszerváltás után látványosan eltűntek az ilyen típusú ifjúsági filmek, azok, amik a mi kelet-európai régiónkban érdekelhetik az embereket.”

Bizony el. Most ne boncolgassuk, vajon a magyar rendezők, producerek számára miért volt érdektelen ifjúsági filmet forgatni. Tartok tőle, hogy a főiskolai oktatás légköre, a művészfilmek mindenhatósága és a „gagyi élretörése” is szerepet játszott ebben.

Most viszont itt az idő, hogy teljes szívvel drukkoljunk Bernáth csapatának. Ők bizony nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy életre csókolják a magyar ifjúsági filmgyártás tetszhalott Csipkerózsikáját. Vajon mi lesz a leányzóból, miután a mozikban elcsattan az a bizonyos cuppanós? Lehet belőle elviselhetetlen, ripacskodó, loncsos hárpia, avagy tündérszép, családilag is szerethető, nézhető, újra és újra megcsodálható „filmleányzó”, kinek mosolya oly édes (azaz közönséget vonzó), hogy attól végre tényleg életre kel a magyar ifjúsági filmgyártás.

Úgy tűnik, maguk az alkotók is tisztában vannak azzal, hogy mekkora a tét:

„Bár a jelenlegi helyzet nem rózsás [mármint a magyar ifjúsági filmgyártásé – B. Gy.], pont ez terelhet minket erre a területre. Az ifjúsági film zsánere jelenleg nem igazán érdekli a filmkészítőket. A mai légkörben nincsenek olyan mozik, amelyek reményt nyújtanak. Ilyen helyzetben csak Nemecsekhez mehetünk vissza: semmi sem reménytelen, a legkisebb is győzhet. A mi életünket keresztülhatja a „nemecsekség”, ez a kelet-európai érzés, a legkisebb fiú győzelme. Nekünk megvan az irodalmi, erkölcsi hátterünk arra, hogy „jó” ifjúsági filmeket gyártsunk.”

Megjegyzem: bizony a magyar írók, színészek immár 20 éve ugrásra készen várják a lehetőséget, hogy a „mi srácainknak, gyerekeinknek jó, igaz, nevettető, izgalmas és értékálló mese- és ifjúsági filmeket, tévéfilmeket készíthessünk”, csak épp eddig… No, talán most megtörik a jég! A misztikus titkok után való nyomozás mindenesetre jó kiindulópontnak tűnik.

Persze írás közben mintha máris hallanék néhány fanyalgó hangot, mely azt motyogja: „Miért épp Sherlock Holmes?”. A választ ismét az alkotók adják meg:

„A film rendezője és írója gyerekkoruk óta álmodoznak egy magyar Sherlock Holmes-történetről, ám nem csupán úgy, hogy megírnak és vászonra visznek egy új esetet magyar színészekkel, hanem az egész cselekményt a gyerekek világába helyezik el. Így a film nem a ködös Londonban játszódik, hanem magyar földön, nem a klasszikus detektívfigura és csetlő-botló munkatársa tűnik fel a történetben, hanem két kisfiú, akik imádják a klasszikus Sherlock Holmes-történeteket, olyannyira, hogy maguk is egy rejtély nyomába erednek. Ebben a történetben minden benne van, ami a fent említett sikeres ifjúsági filmek sajátja: rejtvény, izgalom, barátság, szerelem, pozitív értékek és őszinteség.”

A történet – már amennyit elárulhatunk belőle – valóban remek ötleten alapul és fordulatos cselekményt ígér. A főszereplő két Sherlock Holmes-rajongó kiskamasz, akik egymást Holmes-nak (Szénási Kristóf) és Watsonnak (Ungvár Ádám) szólítják, valamint egy kislány, Ádler Ica (Kugler Nikolett), akivel együtt különös kalandokba keverednek. A történet egy vidéki magyar kisvárosban játszódik, ahol furcsa dolgok történnek: gyerekek tűnnek el, és bár néhány nap múlva látszólag sértetlenül kerülnek elő, valójában egyikük sem ugyanaz már, mint azelőtt. Egy titokzatos cirkuszjegy ifjú nyomozóinkat a „Circus Infractus Somnius”-ba, az Összetört Álmok Cirkuszába vezérli, ahol aztán elszabadul…

A folytatás legyen azok öröme, akik jegyet vesznek a mozira. Annyi azonban máris biztosan tudható, hogy a nézők (legyenek akár kiskamaszok, huszonévesek vagy felnőttek, sőt, nagyszülők) nem fognak unatkozni. Erre biztosíték Bernáth Zsolt rendező, Kis-Szabó Márk forgatókönyvíró és Szentkuti Tamás operatőr személye, hisz mindhárman jócskán bizonyították már a tehetségüket – nem csoda, hogy Váczy Károly producer szintén bízik a sikerben. S hogy mi se kételkedhessünk tovább, lássuk, hogy a három gyerekszereplőn (akik bizony lazán hozzák a régi, legendás magyar gyerekszínészek briliáns színvonalát – már csak az Ungvár Ádám által megformált Watsonért is érdemes moziba menni!) kívül még kik tűnnek fel a vásznon: Dr. Somnius szerepében Gáspár Tibort, az Öreg megformálójaként Tahi-Tóth Lászlót, Padlizsán bohócként pedig a fiatal és rendkívül tehetséges Karalyos Gábort láthatjuk.

Ám ha mindez még nem volna elég ahhoz, hogy a kalandot, misztikumot és nyomozást kedvelők jegyet vegyenek a Sherlock Holmes nevében című filmre, hát közölnünk kell, hogy a Librarius hátborzongató tényt tárt fel. Bár a producer és a rendező próbálják titkolni (az egész stábnál hírzárlatot rendeltek el), ám nekünk mégis tudomásunkra jutott, hogy Bernáth Zsolt a napokban hátborzongató levelet kapott. A három részre hajtott, vaskos, merített papírdarabot (borítéknak nyoma sem volt!) vörös pecsétviasszal zárták le, s belső oldalán rendkívül szálkás, dőlt kézírással a következő szöveg állt:

azaz

„Uram, vegye tudomásul, hogy magam is ott leszek a bemutatón, és ebben semmiféle égi avagy földi hatalom sem akadályozhat meg!”

Az aláírás jól olvasható: Sir Arthur Conan Doyle





A filmről itt található további információ: Sherlock Holmes nevében

Mozielőzetes ITT LÁTHATÓ

A cikkben szereplő fotókat Kis-Szabó Márk engedélyével használtuk fel.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top