Archív

Dílerlány

Kp1477

Írtam egy verset. Dalszöveget szerettem volna. De mint verset, szeretem. Ember. Kollár-Klemencz László-Új Természetírók.

Kell nekem egy hosszú hajú lány

Kinek nyaklánc van a nyakán

Kinek szemüveg van a szemén

kérem Istenem ő legyen az enyém

Kell nekem egy hosszú hajú lány

Csavargathassam a tincset a haján

Az ő szíve legyen az enyém

Kérem Istenem csak ezt kérem én

Kinek pohara tiszta vízzel teli

Ezt a vizet szépen, lassan nyeli

Hangja a drogtól kissé kopott,

de mégis mindig szépen énekli, hogy:

„Vabtabsibidi vabtabsibidi vabada sibidi vaba sibidi”

Kell nekem a hosszú hajú lány

Csak ő kell nekem, csak ő kell igazán

Akinek rágó van a szájában,

méreg a májában,

Aki éjjel a dílernél tombolt

nappal ölében macska dorombolt

kinek mosolya buja,

ajka hideg.

Kell nekem az a szép dílerlány

Ki lopott, ki csalt, ki börtönben várt rám

Aztán meghalt,

de simogatva életre kelt

Ki kimossa szennyes életével életem

s felfújja testem friss füsttel minden reggel

ki megtámaszt, ha dőlök

ki elrántja kezem, ha ölök

és olyan szépen énekli, hogy:

„Vabtabsibidi vabtabsibidi vabada sibidi vabada sibidi”

Ki romlott, csak jót feltételez

Akinek az ölében mindig eltűnök

Kinek a szemérme az egyetlen sziget,

ahova menekülni még lehet

Ki megnyugtat, ha remegsz

Betakar, ha fázol,

megszárít ha megázol

Ki mindig felveszi a telefont.

kérem Istenem ő legyen az enyém!

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top