Archív

A vendégszoba kulcsa

koleszNézd meg, mintha minket vártak volna. Hamutál, kancsó, poharak,az eszem megáll. Bazmeg ez négycsillagos a koleszhoz képest, nem? – kérdi boldogan Shado.

Szerintem öt. – válaszolja kuncogva Csillag. – Hartay Csaba folytatásos prózája.

1996 januárja. Csillag és Shado a szeghalmi fiúkollégiumban belepróbálnak egy kulcsot a vendégszoba zárjába.

– Szevasz Shadóka! Gyere, van egy jó hírem, mindjárt beavatlak. – Csillag kezet nyújt, majd félrehívja Shadót.

– Mi van? Szereztél otthonról egy potya ötezrest, és bejátsszuk a pókergépbe?

– Ááá, nem, azon már párszor túl vagyunk, annál izgalmasabb. – válaszolja mosolyogva csillag.

– Akkor válaszolt valamelyik amerikai színésznő az egyik leveledre?

– Annak is eljön az ideje, de ez más.

– Bökd már ki! – türelmetlenkedik Shado.

– Látod ezt? – kérdi Csillag.

– Látom, egy kulcs. És?

– És? Na figyelj. Ez kulcs, kérlek szépen a vendégszobát nyitja.

– Melyik vendégszobát? – kérdez vissza értetlenkedve Shado.

– Hány vendégszobát tudsz itt a kollégiumban? Mert én egyet.

– Ja, azt? Ne bassz. Tényleg? – kérdi hitetlenkedve Shado.

– Tényleg. Gyere föl, kipróbáljuk!

Csillag és Shado hosszú léptekkel felszaladnak a kolesz lépcsőjén, egészen a vendégszoba ajtajáig.

– Nincs itt senki a szinten? – kérdi körbetekintve Csillag.

– Nem látok mozgást, de azért ránézek. – Shado halkan benyit a 18-as hálóba, az ajtó nyikorogva tárul, óvatosan bekukkant, de odabent senki, csak moccanatlan vaságyak és parkettán hempergő porcicák népesítik be a hálótermet. Régi, viseletes paplanok, párnák pöffeszkedően állott szaga és a radiátorokból áramló száraz meleg uralja az ajtónyitással folyosóra áramló, benti levegőt.

– Na?

– Á, senki, mehetünk. A 19-esben tutira nincsenek, öt perce jöttünk le Gézáékkal. Azt hittem, tudok aludni kaja után, de állandóan pofáztak, basszák meg. Úgyhogy nyithatjuk végre a vendégszobát, már ha tényleg ez a kulcsa. – mondja türelmetlenül Shado.

– Nyugi, ez lesz az, tutkó. Legalábbis nagyon remélem. – Csillag betolja a zárba a kulcsot, mosolyogva rápillant Shadóra, kattanás, és nyílik az ajtó.

– Aztakurva, nyitja. Nem is mondtad, hogy honnan szerváltad.

– Egy ványai srác adta, még akkor másoltatták, amikor ő volt itt koleszos. Évekkel ezelőtt elballagott. Nagy zsiványok voltak, mesélt pár sztorit. Először én sem hittem el, azt gondoltam, hogy szopat, de váltig állította, hogy ez nyitja a vendégszobát.

A fiúk belépnek. Egy rég nem nyitott előszoba tárul eléjük, melyből két kétágyas szoba nyílik. A szobákban mosdókagyló, törölközőkkel. Kisszekrények, tükör. Ágynemű felhúzva. Az asztalon hímzett terítő, poharak, kancsó, hamutál. A falon régi magyar festők kifakult reprodukciói. Shadóék örömükben föl-alá rohangálnak a „feltört” területen.

– Nézd meg, mintha minket vártak volna. Hamutál, kancsó, poharak,az eszem megáll. Bazmeg ez négycsillagos a koleszhoz képest, nem? – kérdi boldogan Shado.

– Szerintem öt. – válaszolja kuncogva Csillag.

– Fasza, hogy az emeleten vagyunk, kicsi az esély, hogy itt lefülel valamelyik tanár. Az ablakok hova néznek? – Shado az első szoba végéből kitekint a kollégium udvarára, Csillag odalép mellé.

– A kajálda teteje, jól van, a lehető legjobb. Ha villanyt kapcsolunk, talán nem látszik majd az utcáról. – elmélkedik Csillag.

– Na, akkor innentől itt lesznek az esti beszélgetések. Borral, cigivel, ahogy kell. Én már látom ezt a kancsót, ahogy csurig töltjük piával, de fasza lesz. – Shado a tenyerét dörzsölgeti.

– Nyugi, ne kapkodjuk el, ez egyelőre kurva nagy titok. Jelenleg ketten tudjuk. Kit avassunk be, kinek mondjuk el? – kérdi Csillag.

– Hát kinek? Csak a baráti körnek, akikkel szoktunk piálni, nem?

– Oké, én is így gondoltam. Akkor Ádám, Esernyő, Runner és Andris. – sorolja Csillag a neveket.

– Sima ügy, így teljes a kör. Egyedül Dave hiányzik a csapatból, majd meghívjuk egy estére, ha nagyon unatkozik Harsányban. Tényleg, nem alszunk itt ma este? – Shado vigyorogva az ágyakra pillant.

– Hülye vagy? És az ébresztőnél meg majd Kondi vizslatja az üres ágyainkat? Vagy mi? Kitörne a balhé.

– Hajnalban visszamászunk. – ugratja Shado a komolykodó Csillagot.

– Háhh, hagyjál már, fog a franc felkelni azért fél hatkor, hogy átmenjünk a helyünkre. – inti le Csillag Shadót.

– Jól van, csak hülyültem. Örülök a helyzetnek, hogy ilyen penge helyet találtunk. Bazmeg, itt rohadunk lassan három éve, és csak most jutottunk hozzá ezekhez a szobákhoz. Mi lett volna, ha már az elején nálunk van ez a kulcs, bele sem merek gondolni. – Shado cipőstül dől bele az egyik megvetett ágyba.

– Ne már, bazmeg, még az kell, hogy összesározd az ágyneműt! Kurvára kell vigyáznunk. Ja, és a 18-as hálóból senki sem tudhatja meg, hogy milyen kulcsunk van nekünk. Misike simán befújna minket, vagy valaki más. És akkor, akár pakolhatunk is, úgyhogy rohadt óvatosan kell mozgolódnunk, nagyon, érted? – ismétli Csillag.

– Örüljünk már neki, egyfolytában azt taglalod, hogy milyen szar lesz, ha valaki beköp. Lófaszt fognak beköpni, majd vigyázunk. – válaszolja lazán Shado.

– Oké, örüljünk. Hogyne örülnék neki, de nem árt az elővigyázatosság, engem egyszer már kirúgtak a kedves Emi néni jóvoltából, faszomnak se hiányzik még egy ilyen ügy.

– Azt mondod, amikor a szilencium miatt ment a balhé? – emlékezik vissza Shado.

– Persze, mi mást mondanék, több ilyen nem volt. De te is tudod, hogy kibasztak. Pár napig tényleg bejártam, utána fater beszélt Sacával, és vissza is vettek. Kurvára nem volt igazuk. Én meg nem hagytam magam. Ennyi. De nem hiányzik ez a tortúra, gondolom, neked sem.

– Persze, hogy nem, de azért estére szerintem intézzünk egy visszafogott nyitóbulit, mit szólsz? – kérdi Shado.

– Oké, menjen, de csak akkor jövünk át, ha a hálókban megy a szunya. 11 körül. Addig szépen lent leszünk. És nincs magnó, csak halk beszélgetés.

– Persze, semmi ordibálás. Ez csak természetes. Turcsival hozatunk be pár liter vörösbort, egy húszasért kimegy nekünk. Nehogy már azzal bukjunk le. És most gyerünk, még a sziló előtt keressük meg Esernyőéket a jó hírrel. – Shado belülről óvatosan nyitja az újonnan felfedezett vendégszoba ajtaját, mögötte puha léptekkel Csillag oson. Az ajtót rázárják, majd halkan lesurrannak a lépcsőn.{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top