Tegnap azt gondoltam a legtöbb kritikáról, hogy képtelen genezisében látni a művet, a születés során működő véletlen erőket hibának tekinti, mert abból indul ki, hogy amű már létezik. Ez egyáltalán nem természetes. Ha abból indulna ki, hogy a mű nem mindig létezett, nem várna el tőle olyat, ami nem tartozik a létezéséhez.
Ülök az őszi napsütésben a házam
lépcsőjén, a lugasban termett saszlát
és muskotályt eszem. Átsüt rajtuk a fény.
A feleségem estére valami különlegeset
ígér.
*
Dübörgött a techno a rendőrkocsiban.
Én a bicikliúton hátszéllel tekertem.
Életem legszebb nyara volt az idei.
Adtam egy százast a benzinkutasnak.
*
Egy természetgyógyász tanácsára
háztartási tortazselét masszíroztam
a derekamon át a csípőizületbe.
Másnap a talpamon jött ki a zselé, be-
leragadtam a papucsomba.
{jcomments on}
