Archív

Sünmesék – Jónás sün piros autója

sun-5

Vajon lehet-e egy mai sün környezettudatos, ha az erdő, hol lakik, közel a városhoz, és így a haladás őt is eléri – az alábbi történet éppen ezt regéli.

Madárdalos erdőt álmodtam ma éjjel, hol két kis tollgombóc énekelt, oly szenvedéllyel, hogy még a napsugár is táncra perdült tőle. Boldogan hallgattam a füttyös párbeszédet, de hirtelen a távolból – nekem úgy rémlett – berregő motorzaj zavarja a dalt. A két kismadár éneke nyomban elhalt, mivel a gidres-gödrös úton, ami az erdő szélén haladt, egy kicsi, piros autó sebesen szaladt. A tülkölő masinát sünök csapata töltötte meg, mi e szép nyári délután száguldozásra vetemedett. Az üléseken erdei tüskések foglaltak helyet, kiket korábbi álmaimból jól ismertem én. Viszont a sofőr zöld kezén, zöld bundáján és zölden szúrós hátán biz’ elcsodálkoztam, hisz hozzá hasonló sünt még soha nem láttam. Ráadásként fejének búbján különös dísz látszott: egy sárga csillag, mi a tüskék hegyére mászott!

Idegen volt ő, távoli tájak szülötte, ki a világot piros autóján többször megkerülte, s most az erdőben lakó rokonainál vendégeskedett. Mivel engem nagyon is érdekelt ez az eset, követtem a tülkölő négykerekűt, míg meg nem állt, s motorja el nem csendesült.

– Jónás bácsi, ez csodás utazás volt! – lelkendezett az egyik süngyerek.

– Tőlünk volt hangos erdő, mező, berek! – biccentett a messziről jött, zöldben pompázó sün.

– Ugye közöttünk sokáig maradsz, és veled autózni holnap is mehetünk?

– Majd meglátjuk, ha reggel felkelünk – csitította Jónás bácsi a gyereksereget, majd betért az Odvas nevű fogadóba, hogy egyen néhány ízes gombaszeletet.

Eztán álmaimban minden éjjel megjelent az autó, és benne Jónás, a világlátott sün. Történt ez addig, míg panasz nem érkezett.

– Nyugalmunkat zavarja ez a ricsajos szerkezet!

Az erdő csendőre, a bölcs bagoly szomorún nézett a feljelentők hosszú sorára, kik hajnal óta gyűltek a fogadóórára.

– Mióta az idegen sün naponta kikocsizik, dalom elapadt, trillám akadozik! – fütyülte egy dühös pacsirta.

– Fiókáim félnek, ha jön a motorberregés, a zaj bódítón sok, a csend viszont kevés! – panaszolta eztán a rigómama.

– Úgy vélem, itt fülbántó ricsajkihágásnak esetéről van szó – biccentett komoran a tollas-csőrös bíró. – Megyek, és szót váltok az idegen sünnel, hisz autója hangját nem bírjuk már füllel.

S így történt, hogy Jónás bácsi belátta, autóját be kell állítania a garázsba, mert a motor berregése nem való oda, hol szépen szóló madaraknak van hona. Csupán a süngyerkőcök, kik kedvelték a féktelen robogást, adtak elő kevéske morcos dohogást, de Jónás bácsi cserébe nékik sünmeséket mondott, mikből varázsos álmok szép virága bomlott.

Folyt. köv.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top