Archív

Művek és alkotóik, pszichoanalitikus nézőpontból – éves programmal a PIM-ben

valachia

2011. szeptember 30-án kezdődik a Művészet és pszichoanalízis című előadás- és műhelybeszélgetés-sorozat tízedik évadja. A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvénye azoknak szól, akik kíváncsiak rá: milyen mélylélektani „olvasatuk” lehet a művészeti alkotásoknak, s melyek azok az alkotáslélektani törvényszerűségek, amelyek a remekművek létrehozásakor érvényesülnek.

A szabadegyetem jellegű, tudományos ismeretterjesztő sorozat elsősorban a nagyközönség – az érdeklődő laikusok, értelmiségiek, tanárok, egyetemisták, diákok – számára ajánlható, mert ha nem is új, de napjainkban még mindig szokatlan megközelítési módot kínál a művek elemzéséhez.

Az első években Irodalom és pszichoanalízis volt a sorozat címe, és elsősorban – de nem kizárólag – a József Attila-kutatók fóruma volt, hiszen mindnyájukat érdekelte: miért tartotta a költő a lélekelemzést olyan fontos önszemléleti mintának, hogy nemcsak a verseiben hasznosította a „rejtett összefüggések tudományát”, hanem társadalomtudós-elméletalkotóként is hasznosította, amit módszeres önképzéssel megtudott a témáról.

Sajnos, hazánkban évtizedeken át nem hathatott szélesebb körben mélylélektani nézőpont, mert a negyvenes évek végén „burzsoá áltudománynak” minősítették Freud és követői tudományát, s megszüntették az egyetemeken a pszichológiai képzést. A kommunista hatalom ezzel az intézkedéssel átmenetileg – de maradandó hatással – eltüntette ezt a témát a közgondolkodásból. Természetesen Freud legeredetibb gondolkozású magyar munkatársának és barátjának, dr. Ferenczi Sándornak (1873–1933) a műveit sem lehetett olvasni – és jellemző, hogy a rendszerváltás előtt előbb fedezték föl őt külföldön, mint a hazájában.

A világméretű „Ferenczi-reneszánsz” ellenére Magyarországon még ma sem tudnak eleget a pszichoanalízis „budapesti iskolájának” vezéralakjáról. Sem a nevét, sem a műveit, sem terápiás újításait (amelyek miatt élete végén összekülönbözött Freuddal) nem ismerik elegen. Ezen a tarthatatlan helyzeten kívánt változtatni a nevét viselő egyesület és a József Attila Társaság.{jcomments on}

Miután az irodalmárok derékhadának nem tanították az egyetemen a pszichológiai alapműveket (és a József Attila-kutatók is csak a költő jobb megértése kedvéért ásták bele magukat a pszichoanalitikus szakirodalomba), mindenkinek ajánlható ez az ismeretterjesztőnek nevezett, valójában önvizsgálatra késztető, „interdiszciplináris” sorozat, melyben a tudomány és a művészet találkozik.

Nem véletlen, hogy a lélekelemzés elméletalkotói irodalmi alakokról nevezték el a jellegzetes pszichés komplexusfajtákat (Ödipusz, Elektra, Oresztész, Phaedra) – hiszen a családban nevelkedő emberek kapcsolati konfliktusait az ős- és ókorban a mítoszok, majd az irodalmi művek jelenítették meg. Ilyenformán nemcsak az irodalomtörténet lezárult fejezeteiben keletkező művekre alkalmazható a pszichoanalitikus értelmezés, hiszen amíg emberek írják a verseket, regényeket és drámákat; látható és láthatatlan anyaggá transzformálják a bennük élő képeket-hangokat – addig a műveik is az emberi lélek törvényszerűségei szerint „működnek”. És ha a „befogadó” mindezzel tisztában van, árnyaltabb-gazdagabb-átélhetőbb élményt kínálnak nekik a műalkotások.

Valachi Anna

irodalomtörténész,

a sorozat szerkesztője

Budapest, 2011. augusztus 27.

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

2011-2012. évi program

2011.

Szeptember 30.

Rigó Béla költő, irodalomtörténész (Budapest)

Múzsakarrierek és karrier-múzsák

(Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, József Attila

és mások életműve – az ihlető nők szemszögéből)

Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

Október 21.

Beke lászló művészettörténész (Budapest)

Art brut, outsider art és társaik.

Fogalmi tisztázás

November 18.

Bárkán György pszichológus, esztéta (Budapest)

Filozófia és szerelem.

Jean Paul Sartre és Simone de Beauvoir

Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

December 16.

BÓKAY ANTAL irodalomtörténész (Pécs)

Pszichoanalitikus önreflexiók József Attila kései költészetében

Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

2012.

Január 20.

Szabó Zoltán Pál képzőművész, független filmes, filmes szakíró

(Budapest)

A pszichoanalízis, mint művészeti metanyelv Luis Bunuel filmjeiben

Február 17.

Petrányi Ilona irodalomtörténész (Budapest)

Az Ulpiusok.

Egy pszichopata család mint a fiatalság és a szabadság szimbóluma

Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében

Március 23.

Dede Éva tanár, pszichológus (Budapest)

Melankólia és nárcizmus Caspar David Friedrich képein

Április 20.

Tverdota György irodalomtörténész (Budapest)

József Attila „pszichoiratai”.

Szerkesztői széljegyzeteka költő prózai értekezéseinek kritikai kiadásához

Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

Május 18.

Láng Judith Veronika újságíró, esztéta (Budapest)

Az agresszió, az önkielégítő ostobaság,

a hatalom és a szadizmus deformáló ereje

Ottlik Géza Iskola a határon és William Golding A legyek ura című regényében

Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

Június 15.

SZALCZER ESZTER irodalom- és színháztörténész (New York, USA)

Egy őrült védőbeszéde.
Alkotás, szerepjáték és a nemek harca August Strindberg műveiben

Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

A sorozat szerkesztője és a műhelybeszélgetéseket vezeti:

Valachi Anna irodalomtörténész (Budapest)

A műhelybeszélgetések pénteki napokon 18 órakor kezdődnek

a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A belépés ingyenes.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top