Archív

Egy színházi karrier kezdetén

spermaA barátnőmmel sokat szoktunk fára mászni, főleg ősszel, mert akkor jobban látjuk egymást. És ha összegereblyézem a fa alatt a levelet, mondom a Lizának, hogy ugorj. De a Liza nem mindig ugrik, én meg nem mindig kényszeríthetem, mert a múltkor ő kényszerített, és benne hagyta a levélben a gereblyét. Nem hogy fejbe vágott, de még a szemüvegemet is eltörte, úgyhogy anyu azt mondta, nincs több fáramászás, mert sokba kerül.

 

Aztán odahívta aput, hogy mondd meg neki te is, ne csak az újságot olvasd, azért, mert nem fiú lett, a Gabi még a te gyereked is. Apu úgy elvörösödött, mint amikor másnaposan hazajön a szaunából, és megiszik négy liter vizet.

A múltkor arról beszélt a barátjának a telefonba, hogy szerinte a legjobb gyógyszer a víz. Az életét merné rátenni, hogy bármi bajod van, csak megiszol egy csomó vizet, és jobban leszel. De hiába mondta, másnap mégis bort hozott a barátja egy demizsonnal, és azt vizsgálták, hogy attól is jobban lesznek-e. Apu olyan rosszul lett, hogy a hányinger kerülgette, és az összes lefagyasztott wokzöldséget a homlokán egyensúlyozta.

Anyu verte az asztalt, hogy csak ilyen barátaid vannak, mást se tudnak, csak inni meg enni. Megette a gyerek tízóraiját a hűtőből, a kamrából meg elvitte a füstölt szalonnát. Most mit pörcöljek a túrós tészta alá? Apu olyan lett, mint egy szobor, nézett ki az utcára, és csak akkor sóhajtott, ha elment egy teherautó.

Olyankor a legjobb, amikor átjönnek a Liza szülei, és fogpiszkálóban kártyáznak. Anyu a múltkor annyi fogpiszkálót nyert, hogy ha aranyból lett volna, akkor vehettünk volna egy új konyhaszekrényt. Apu azt mondja, hogy amíg nincs pénz új lábasokra, addig semmi értelme az új konyhaszekrénynek. Szerintem sincs, mert ebben a régiben nagyon jól elférünk a Lizával, csak a tepsiket kell kipakolni. Azt játszuk bent egy elemlámpával, hogy az anyukám hasában vagyunk ikertestvérek, és tervezgetünk, hogy mit fogunk csinálni, ha megszületünk. Persze, amikor engedékeny vagyok, akkor a Liza anyukájának a hasában is lehetünk, csak nekem nagyon furcsa elképzelni, hogy más családba születek, és a Liza apja lesz az apukám. Pedig elég csinos bácsi, kis körszakálla van, és mielőtt megtörli a szemüvegét a zsebkendővel, belefújja az orrát.

Állítólag a Liza anyukájának most már biztosan nem lehet több gyereke, mert az orvos megállapította, hogy az apukájának halottak a spermái. Vagy ha lesz is testvére, az nem az apukájától, hanem egy bécsi klinikán majd csinálnak ezt-azt. Azt mondta a Liza, hogy attól fél, hogy egyszer majd beállítanak a szülei egy kisgyerekkel, és azt fogják mondani, hogy mától ez a testvéred, mostmár vele tessék játszani buldózereset, ne a Gabival.

Én is megkérdeztem anyut, hogy nálunk mi a helyzet a testvérrel, amire azt mondta, hogy apámat legfeljebb a szex érdekli, és nem a gyerek. Aztán szépen elmondta, hogyan készül a gyerek, mert apádtól semmi jóra ne számíts. Elővett egy könyvet, megmutatta, hogy apádnak ez lóg a hasa alatt, és ha fölizgatják egymást, akkor ez ilyen tökkemény lesz, megkezdik a behatolást, és apu hat millió félkész gyereket küld anyu felé, viszont anyunál csak egy félkész gyerek van, és amelyik a leghamarabb ér oda, azzal összakapaszkodnak, és elkezdenek növekedni, a többi félkész kisgyerek meg elpusztul. Volt is, nincs is, de aput csak a behatolás érdekli, a félkész gyerek már nem, úgyhogy föl szokott kötni magára egy ilyen gumicsövet, és abban tartja fogva a gyerekeket, anyunál meg az az egy árva hiába várja őket, és végül anyu bánatában kipisili.

Hát, én nem gondoltam volna apuról, hogy ilyeneket csinál az újságolvasáson kívül. Anya eleinte minden barátnőjének azt mondta, hogy rendes ember a Csabi, mert nem gátlástalan, mostanában meg pont fordítva, nem mondja azt, hogy rendes, hanem azt, hogy gátlásos.

Apu főleg akkor beszél sokat, amikor én már alszom. Egyszer fölébredtem, és kinyitottam egy kicsit az ajtót, és apu egyfolytában beszélt anyuhoz, és ilyeneket mondott, hogy az ő létezése mázsás súlyokat pakol a vállára, és nem tud úgy élni, mint más ember, ő kiválasztott, olvasta múltkor a Bibliában, hogy aki nem találja a helyét, azzal célja van az Istennek. Aztán anyu elkezdett mosogatni, és apu elhallgatott és sírt, pedig azt hittem, hogy a felnőttek csak akkor sírnak, ha meghal valaki.

Például, amikor szegény nagypapát temettük, én is úgy sírtam, hogy anyu szerint nem lett volna szabad egy ekkora gyereket temetésre hozni, fog az majd járni később elégszer. Apu szerint viszont egy életre megbántam volna, ha nem emlékeznék a nagyapa temetésére, és örökké csak hibáztatnám magam, hogy miért nem voltam jelen.

Nagyapa akkor szokott még eszembe jutni, amikor télen megyek reggel iskolába, nagyon álmos vagyok, és húzom fölfelé a zoknit, amiben nagyon sötét van. Anyu meg kiabál, hogy ne piszmogjak annyit, mert eltelik az élet.

Tavaly karácsonyra kaptam egy aranyhalat, de másnapra eltűnt. Attól kezdve mindig vele álmodtam, és egy idő után azt gondoltam, hogy nem tűnt el, hanem belemászott az álmomba. Csak amikor kiderült, hogy apu visszavitte a boltba, és visszakérte érte a pénzt, már nem tudtam nem álmodni vele. És amikor megkérdeztem aput, hogy tényleg így történt-e, azt mondta, ezt is csak álmodom. Anyu nem válaszolt, dohányzott, mint a gyárkémény, és megkérdezte aputól, hogy szerinte a tüdőrák is csak egy álom lesz majd?

Apunak mostanában ilyen piros dugók szoktak a fülében lenni, hogy ne zavarja a zaj, amikor olvas. A Liza szerint ezt úszáshoz használják, nem olvasáshoz, de szerintem nincs igaza, mert a víz alatt amúgy sem hall az ember. De azt mondja, nem azért, hanem hogy ne menjen bele a víz. Akkor meg végleg nem értem, hogy hiheti azt apu, hogy olvasás közben víz megy a fülébe. Hacsak azért nem, mióta az anyu nyakon öntötte egy pohár pálinkával, hogy soha többé ne legyen kedve pálinkát inni.

Egyébként pont most ragadt át anyura az Isten, hogy apu nem beszél róla. Ott láttam anyut a fürdőszobában a mosógép fölött imádkozni, térdelt a szennyesben, és azt kérte az Istentől, hogy Uram, Parancsolóm, változtasd meg a Csabit, különben nem bírom tovább. Kérlek szépen, Mindenható, légy könyörületes, és vágd pofán, hogy észhez térjen. Csinálj vele, amit akarsz, letépheted a körmeit, elviheted a haját, kinyomhatod a szemét, nem, azt mégse, de csinálj vele, amit akarsz. Aztán ott könyökölt a gépen, és nem mertem megkérdezni, hogy a két sárga közül melyik az okker, és melyik a citrom.

Ma este lesz a születésnapom, nem tudom, mit fogok kapni, de én egy új pulóvernek örülnék a legjobban, mert az osztályunkban mindig nálam nyitják ki az ablakot, nehogy megfulladjunk abban az egérlyukban, és fázok, meg a kezem is olyan hideg, hogy a kivonás helyett összeadok. De, mondjuk, örülnék annak is, ha elvinnének színházba, hogy később ne legyek majd lámpalázas, és szokjam a közönséget. Virágot kapni meg, állítólag, még túl kicsi vagyok.{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top