Novemberben megtartották a karácsonyt, december végén már lezavarták az augusztus 20-át, húsvétkor pedig betoppant hozzájuk a Mikulás. Állt az ajtóban, hátán a szottyadt puttonnyal, ősz szakálla bebarnult az állomásokon töltött éjszakáktól, mosdatlan volt, fáradt és ingerült. Ajándékokat követelt, alkoholt és dohányárut.
Simbergerék eléggé meglepődtek, de nem kimondottan. A meglepődöttségük mindössze 76, 89%-os volt, ezt onnan tudom, hogy a Mikulásnál maradt egy, még működőképes meglepődöttségmérő-készülék, arra az esetre, ha az adott gyermek nem lepődne meg kellőképpen, akkor különböző retorziókat alkalmazhasson a Mikulás, mint például a virgács-, illetve enyhébb áramütés. A Mikulás a kimerültségtől jelen esetben nem tudott kellőképp támadó jelleggel fellépni az alkohol- és dohányáru követelése közben. Az agresszív követelőzése mindössze 46,76 %-os volt, ezt onnan tudom, hogy Simbergeréknél volt egy, még működőképes követelőzésmérő-készülék, arra az esetre, ha az adott gyermek túllépné a központilag megállapított és szabályzott követelőzési szintet. Ha jelentősen túllépi, akkor a szülők alkalmazhatnak különféle fegyelmezési módszereket, mint például a szobafogság, az enyhébb ökölcsapás vagy a rosszabb hírű javító- és nevelőintézetekben történő elhelyezés. Az adatok analizálása okozta kínos percek után a Mikulás, és Simbergerék is megenyhültek. A bácsiszagú télapót beinvitálták a konyhába, majd közös erővel elszívtak 40 szál cigarettát, s megittak hozzá két liter kommersz konyakot. Az ital alkoholtartalma 40%-os volt.{jcomments on}
