+ Történelem

Megtalálták a bihari remete 70 éve eltűnt koporsóját

Ritka ereklyére bukkantak a megyei levéltár mélyén

A bihari remetéhez kapcsolódó ereklyék a Hajdú-Bihar megyei levéltárból kerültek elő – adta hírül a dehir.hu portál.

A szegeket 1811-ben Bessenyei György koporsójához használták. A mai Bakonszegen eltemetett költőt 1940-ben exhumálták, és Nyíregyházára vitték, akkor rakták a majdnem teljesen elporladt koporsó utolsó darabjait egy borítékba.

Az ereklye maradványait a 40-es évek végén hozták Debrecenbe, de csak most, majdnem hetven évvel később találták meg a bihari vármegye 18. század végi jegyzőkönyve mellett. A leletet további vizsgálatra a Déri Múzeumba viszik majd.

Levéltárban nem túl gyakori, hogy ilyen típusú ereklyékkel találkozunk. Bár ha belegondolunk, Bihar vármegyében az ereklyéknek igen nagy múltja van, gondoljunk csak a Szent László-kultuszra, illetve a Szent Jobbra

– mondta el Szálkai Tamás levéltáros.

Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a „bihari remete”.
Bessenyei nem annyira azzal, amit írt, hanem inkább azzal, ahogyan írt, igen nagy hatással volt irodalmunk újjászületésére. Buzdító szavaival, sőt, példaadásával munkára serkentette mindazokat, akik a nemzeti szellem süllyedését tétlen fájdalommal nézték. De sokat köszönhetünk neki, ami a tartalmat, az eszméket, az irányt illeti, és szintén sokat művelődéstörténeti tekintetben is. Minden lojalitása mellett a francia irodalom, felvilágosodás szabad eszméit senki nála bátrabban és nyíltabban nem hirdette. Ez arra is megtanította, hogyan lehet valamely nemzet irodalma nemzeti és mégis egyetemes; a magyar irodalom újjáteremtésénél ő is ezt a két elvet tűzte ki irányadóul.
Munkálkodása közben legfőképpen Voltaire lebegett szemei előtt, akinek hatását bölcsészeti, társadalmi és költői művein mindenütt meg lehet ismerni. De ha nemzetiségi kérdésről volt szó, tudott önálló is lenni. Így a francia klasszikusoknak azt a törvényét, hogy lehetőleg ókori témákat kell drámában feldolgozni, nemigen tartotta meg, és tragédiáiban magyar nemzeti hagyományokat választ tárgyául. (wikipedia)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top