Leonardo da Vinci személyes értelmet adott a freskóra festett drágaköveknek

utolsó

A drágakövek bibliai jelentését elemezte egy olasz kutató Leonardo Utolsó vacsora című festményén. Elisabetta Sangalli tanulmánya, a Leonardo és a mennyek tizenkét köve először vizsgálta meg a reneszánsz művész alkotását az azon felbukkanó drágakövek bibliai szimbolikája szempontjából.

Ludovico Sforza, Milánó hercege udvarában az előkelőségek drágakőgombokkal díszítették kabátjaikat és bundáikat, a kutató szerint ez adta az alapot a freskó szereplőin látható ékkövek elhelyezéséhez.

Igen valószínű, hogy Leonardo személyes értelmet adott a freskóra festett drágaköveknek, a viselőjüket jellemző erényeket asszociálva mindegyikhez.

A Jézus ruháján látható smaragd Sangalli magyarázata szerint a béke hozója és az újjászületés szimbóluma, Szent János öltözékét gyémánt díszíti, ami

világos utalás a szeretett apostol fénylő spiritualitására és tiszta szívére.

András ruhájának kék drágaköve leginkább arra a középkori hagyományra utal, mely az apostolhoz a zafírt kapcsolta, a Jelenések könyvének 21. fejezetében leírt, az eljövendő „új Jeruzsálem” kőfalának alapjait ékesítő egyik drágakövet.