Újra terjeng a facebookon a Varró Dániel lírai énje által egyes szám első személyben megírt, a kisbabák veszélyes csintalanságait felsorakoztató verse. Pontosabban annak a versnél kinyitott ötödikes tankönyvnek a fényképe, mely alatt a vers életveszélyességét, már-már gyermekbántalmazó tartalmát ostorozzák. A költő közösségi oldalán felesége, az oldal adminisztrátora próbált fényt csempészni a homályban versértelmezők életterébe. Ezt közöljük itt:
Itt az admin, sziasztok, kedves olvasók, megint.
Mivel mostanában is megosztódik a fenti kép sokszor, az oldalt is elárasztják újra kedves, higgadt emberek és az ő erős érdeklődésük Dani egészségi állapota iránt, mások pedig elegánsan és méltóságukat megőrizve kívánnak neki és gyerekeinknek ismeretlenül is kellemes felvillanyozódást.
Őket válasz nélkül kitiltottam az oldalról, saját érdekükben (lásd a Feleségem ha felmegy a fészbúkra… című verset).
Azt gondolom, hogy igény mutatkozik rá, tehát tartok egy ingyen magyarórát, a téma természetesen a Hat jó játék kisbabáknak című mű lesz.
Története: először 2011-ben jelent meg a Nők Lapjában, Hat jó játék kisbabáknak címmel, a szerző több versével együtt, könyvajánlóként. Majd a szintén 2011-es Akinek a foga kijött című kötetben is szerepel Rosszalkodó – avagy öt jó játék kisbabáknak címmel (a lapátos versszak kimaradt a kötetből).
Egyéb gondolatok:
– A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk)
– A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete.
A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb.)
– A kötet, amiben a vers megjelent, a totyogó korosztályt nevelő szülőknek íródott. Egyáltalán nem tanácsadó vagy útmutató, hanem kizárólag szórakoztató céllal jelent meg.
– A mű – ahogy egyik irodalmi mű – se igényli a közönség teljes körű tetszését, azaz magyarul lehet nem szeretni, el lehet lapozni, nem kötelező megvenni. De mi a helyzet a tankönyvekbe bekerülő irodalmi művekkel? Nos, mivel a pedagógusra van bízva, hogy a tananyagot mely versekkel, képekkel, novellákkal stb. szemlélteti, és mely részeket használja a tankönyvből (ami egy oktatási segédeszköz, nem pedig szent könyv), ezért könnyen kikerülhető ez a vers is.
Igényesen és tisztelettel feltett kérdésekre szívesen válaszolok, amennyire belefér az időmbe. Tisztelettel,
Varró Dánielné
Eddig a költő oldalán megjelent poszt. És akkor érdemes beleolvasgatni a reagálásokba is. Falra hányt borsó rovatuk következik:
Itt pedig kárpótlásul hallgasd meg a Feleségem ha felmegy a facebookra… címűt Epres Attila előadásában!
Varró Dániel – Epres Attila: Feleségem ha felmegy a facebookra – Élő költők társasága 16.
Sajnos a felnőttek java része úgy olvas verset, mintha az vezércikk lenne. Pedig jobb lenne, ha a vezércikket olvasná úgy, mintha vers lenne. A diákok egyébként érzékenyebbek. Az iróniát ők megértik, de csak addig, amíg szülők nem lesznek. Akkor a fene nagy felelősségérzet egyből funkcionális analfabétát csinál belőlük. (Magyartanári tapasztalat.)
Ez a varro Dani Egy primitiv bunko akinek semmi koze sem az irodalomhoz sem a kolteszethez.
Egy szajbakurt Fideszes Orbanberenc , nyomorult fereg .