Az Esterházyak sofőrje vagyok, egy fehér Mercedessel

EsterházyP.: Drámák


Esterházy Péter: Drámák  Magvető Kiadó 2016, 456 oldal, 140 x 215 mm, keménytáblás, ISBN: 9789631434705

Volt egy álmom. A K. und K. 20. századi történetébe csöppenék. Repült felém… Nem, nem ez jön most, lapozok az álmos- szövegkönyvben. Mellékszereplő vagyok, szinte statiszta. Emberi erőforrás. Galántán élek, az Esterházyak sofőrje vagyok, egy fehér Mercedessel, és a lady biztonságáért is én szavatolok. A kocsit tisztogatom a kastélyparkban, közben a Szolgálóval flörtölök. Az autó ajtajai nyitva, belülről Janis Joplin szól. A Szolgálóval szlovmagyul beszélünk. 1970 októbere van, holnap ünnepeljük a Nagy Háború befejeztét, partjainkat három tenger nyaldossa.

A Mercedes Benz második jelenetének elején szerepel ez a nagyon esterházys mondat a szintén esterházys szerepelőtől (Gróf/Író írói ruhában). A klasszikus drámai formákat mellőző darab réteghámozásának még csak a kezdete ez, mert ugye kezdetben vala a sokadik réteg:

Szívesen elkövetnénk rutintalan színpadi szerzők szokásos tévedését és fölösleges erőfeszítését, és azonnal rendezni kezdenénk a darabot.

És a mögöttesek további rétegei kerülnek elő,  ha a darab keletkezési körülményit nézzük. E. P. nem sokkal az után kapott felkérést a drámára a pozsonyi Nemzetitől, hogy a budapesti minden addigi előadást törölt a repertoárról, köztük az övét is.

Peter Kováč, a Szlovák Nemzeti Színház fődramaturgja meséli, hogy Esterházyval a galántai Esterházy-kastély felújításáról beszélgettek, kiderült, E. P. nem járt még ott, de tervezi. Akkor alakulhatott ki a darab alaphelyzete, miszerint a magyar arisztokrata látogasson el Galántára, ahol a kastélyban elszundítva álmában jelenjen meg az Úr és Lucifer.

Szépen állunk, isten meg a Haza civódnak. Hogy lesz ebből eszmei mondanivaló?

A darab születésének körülményei belesimulnak a színpadi sztoriba, a magyar történelem viharos, többszörös szerepcserékkel megáldott folyamába. A 17. század dicsőséges emlékezettől gazdag (terhelt?) korszaktól az Esterházyak 20. századi történetén át a jelenkorig.

A Szlovák Nemzeti Színház drámamegrendelése nem lehetett véletlen. Válasz lehet a reumás, köszvényes magyar színházpolitikai nyögedelemre. (Kultúrpolitika, persze. Meg emberi erőforrás. Még kimondani is émelyítő, a néző legszívesebben pisztolyt rántana, vagy kaszát egyenesítene, amikor belegabalyodik.)

A mondás szerint a cselédségnek reumája van, az úrnak köszvénye.

Az álommal Az ember tragédiájába merülünk, ez adja a történelmi revü keretét. Az Úr és Lucifer örök szkanderét és különös fogadásuk alakulását figyeljük Janis Joplin, Rolling Stones és Csajkovszkij zenéjére, miközben Haydn is színre lép.

Jól mondod fickó, kérdőjelnek és lábjegyzetnek nagy barátja.

A mondatok, mint a történelem folyamatosan cserélt és defektes kerekének nyomai a Monarchiában: kanyarognak, összefonódnak az osztrák-magyar-szlovák tájon.

A múltat persze lehet elegánsan felemlegetni, aztán szánalmasan lehet rá hivatkozni meg menekülni is előle. És szórakoztatón elegáns a bennünk élő apák és nagyapák szavát dramatizálni. Közép-Európa évszázadok óta a drámák melegágya, hősök, szolgák és királyok, nem jók és nem gonoszak keltető mátrixa.

Nincsenek jó emberek, csak szerencsések.

Esterházy panoptikumát emlékszilánkok és családi töredékek, történelmi események zsivaja élteti. Illetve nem is, mert a kifinomult kimesélés szavai azok, amik életet visznek a viaszmonarchiába. Szellemes, nagyon szellemes, túl szellemes. A gyengék mértékkel fogyasszák. Rossz napokon a mondatoktól el lehet telni, beléjük lehet csömörleni, de ez legyen a gyengegyomrúak baja.

Elég már. Jegyezd meg, Lucifer, a mondat én vagyok. Te legföljebb lábjegyzet.

Az országhatárok, rendszerek fölött ragyog-e vajon valami lényegesebb? Esetleg egy arisztokratikus lezserséggel megélt élet? A szerző ebben is pontosabb a recenzensnél. Még szép: „Megint egyszer hallottam Janis Joplin nevetését a Mercedes Benz végéről. Ezt volna jó elérni, a rémületnek és az örömnek ezt az együttállását, a szabadságét és reménytelenségét, komolyságot és komolytalanságot egyszerre.”

Mindent én teremtettem. Például a Mercedest is én teremtettem. Egyébként a Škodát is. Valamint a Trabantot is.

Statiszta be, kalapokat dobál, több kalapot, inkább zsonglőrködik, akár több kalappal is.

Esterházy szereplői virtuóz akrobaták, zsonglőrök mind: nonszenszekkel, abszurdumokkal, paradoxonokkal egyensúlyoznak, rejtvényekkel, fejtörőkkel, anekdotákkal, intellektuális viccekkel dobálódznak. Fikciókkal és idézetekkel bohóckodnak. A több évszázados, kopott zománcú cirkuszban mindenre reflektáló, az „igazi” művészetet a jelenetek közt idézőjelben újra játszó bohócok ők.

Az Úr vegyen nektek Mercedest meg színes tévét! És bízva bízzatok, hátha állja a következő kört is!

A kötet E. P. 2009 és 2005 között írt drámáit tartalmazza:

Harminchárom változat  Haydn-koponyára

Én vagyok a te

Oratorium balbulum

Hét utolsó szó (Joseph Haydn: A megváltó hét szava a keresztfán)

Mercedes Benz

A Mercedes Benz c. drámát eddig csak felolvasószínházban láthattad. A darab premierje 2017. január 7-én volt a Pozsonyi Nemzeti Színházban.

  • Ezek is érdekelhetnek >

Akadémiai székfoglaló – Esterházy Mercedes Benzével
És az Úr megteremté a Mercedes Benzt. Esterházy Péter képmására
Esterházy próféciája: Mindenhová kerítéseket húzunk, a kerítést is bekerítjük
Esterházy Péter színdarabja nyert

A nyitókép Molnár Ádám fotójának  felhasználásával készült.



  • Aster Chabbix

    Kit érdekel ez az egykori életében is leend, ma pedig már valódi zombivá lett, a családba egy szélrűl szedett cselédlány révén bekeveredett szélsőbalos bolsi-zombi? Akit még a nemes família sem nevezett Esterházynak! Finoman figyelmeztették a betűhasználatra. Így lett ez Eszterházi.

    • Ister-lánc

      Ön pedig így leendett – nemes egyszerűséggel – Sarházy!

      • Aster Chabbix

        Tudja Ister-lánc a tényeket leginkább érvekkel illik cáfolni. Aki közönséges bunkó, az úgy jár, mint rákosi pajtás. Aki téli országjárása során, a hófúvásban, a széllel szemben alig-alig döcögő kocsiját, hirtelen megállítatta az úton. Odakecmergett az árokszéli kukoricaszár kunyhóhoz. Bent egy öreg cigány kushadt, pipázgatott. Megszólította: – No cigány! Mondd csak hideg van-é! Mi? – Mire az öreg azt válaszolta: – Te tudod! Te vagy kint!-…..Ennyit Rólad.