…a világ cirkusz és az emberek bohócok.
(Fellini)
A piros orrú. A nagy, hófehér galléros. A fekete-fehér ruhás. A szomorú. A kacagó. A harsány. A horrorisztikus. A mindenen áteső, saját lábába is belegabalyodó. A hangszerekkel zsonglőrködő. Harlequin. Auguste. Pierrot. Hogy csak néhányat említsünk…
Van valami különös, valami egészen varázslatos a bohóc figurájában. Egyszerre félelmetes és mulatságos, zavarba ejtő és elbűvölő. Ahány színpad, annyi bohóc. Vannak az úgynevezett passage-bohócok, rendszerint az ő akrobatikus csetlésük-botlásuk tölti ki az időt, míg átrendeződik a porond. Mókás esetlenségük etűdnyi, csak néhány hatásos pillanat és akció erejéig bukkannak fel: átesnek, megbotlanak, elgurulnak, és ahogy jöttek, már mennek is. A másik típusú bohóc már önállóbb, hangsúlyosabb szereplő, az olasz commedia dell’arte világából érkezik – lehet vidám, színes, tréfacsináló mester és melankolikus, fájdalmas-esendő, színházi figura. De mi történik, amikor teljesen a bohócé a színpad, ha az újcirkusz új porondján ő a főszereplő, ha minden szem rá szegeződik, ha ő áll a reflektorfényben?
A klasszikus bohóc újragondolva december 15-én és 16-án
A belga Okidok újcirkusz duó HA HA HA című előadása a régi vándorcirkuszok álomszerű világát idézi – piros orr, hófehérre festett arc, óriás bohóccipő, hatalmas dobozok és két elvarázsolt, vicces alak, csupa-csupa bohóctréfa, félresikerültségében is zseniális trükkök, sok-sok akrobatikus bravúr.
Régen, a Fratellinik idejében, a “boldog békeidőkben” a cirkuszban mindenki gyönyörű jelmezekben, frakkban és estélyiben lépett fel, így a bohócok sokkal nevetségesebbnek hatottak közöttük. Ma viszont a bohóc figurája inkább nosztalgikus, mint nevetséges.
– mondja a Xavier Bouvier és Benoit Devos, a két belga cirkuszművész, akik kétszer két lenyűgöző előadással lépnek porondra Budapesten a Müpa Kultúr Kültéren felállított cirkuszi sátorban.
A kortárs bohóc kifordított alsónadrágban december 13-án és 14-én
A Slips Inside – Kifordított alsónadrág című produkció bohócai már pilótasapkában, félmeztelenül mókáznak. Csupa geg, irónia, szemérmetlenül humoros provokáció. Az egész olyan, akár egy fergeteges mozgás stand-up comedy, korunk macsói elé állít görbe tükröt az alsógatyában szerencsétlenkedő, nem létező izmaival kérkedő két mókamester. „Szeretnénk megmutatni a szereplők emberi oldalát, az esendőségüket, ahogy a hatalmas önbizalmukkal újra és újra pofára esnek. Hiszen azt hiszik, hogy mindent tudnak és bármire képesek. A mi szereplőink senkit nem parodizálnak, hanem teljes meggyőződéssel teszik, amit tesznek. Aztán persze megbotlanak, kicsúszik a kezükből az irányítás, de a nevetésre, szórakozásra való hajlamuk végül mindig túllendíti őket azon, hogy szigorúan a tervhez tartsák magukat. Minket az egész emberi oldala érdekel. Ettől függetlenül szeretjük az akrobatikus számokat, nincs velük semmi bajunk. De tény, hogy a cirkusz archetípusokkal dolgozik, mint például az erőművész, a légtornász, a táncos… a bohóc pedig, akárhol is tűnik fel, mindig azért van ott, hogy megmutassa, mi van ezek mögött, hol húzódnak a repedések.” – mondja lelkesen Bouvier és Devos, akik saját bevallásuk szerint is sokat tanulnak minden egyes előadáson, hiszen komoly kihívást jelentő, improvizatív darabról van szó.
A lírai bohóc Recirquel módra december 14-én, 15-én, 16-án és 17-én
Vági Bence rendező-koreográfus és a legkiválóbb fiatal artistákból álló csapata, a Recirquel szintén a bohóc karakteréhez nyúlt, amikor megálmodta A Meztelen Bohóc című nagy sikerű újcirkusz előadást – a társulat elmélyülten kutatta, milyen utat járt be a középkori udvari bolond, míg a cirkuszporondok népszerű karakterévé vált, az alkotókat persze elsősorban az érdekelte, hogy mi van a bohóc örökké mosolygós, festett maszkja mögött. Az előadásban átvitt értelemben és szó szerint is lehull az álarc, hiszen az artisták olyan lelki tájakra, kivételes belső utazásra invitálják a nézőt, amelynek során eltűnnek a valódi lényeget fedő és óvó rétegek. A látványos és nagyszabású, élő zenével kísért, táncosokkal kibővített produkcióban útitársaink és kalauzaink a Recirquel nagyszerű, fiatal artistái, akik több hónapos kemény felkészülés után lélegzetállító, Magyarországon még sosem látott trükkökkel kápráztatják el régi és legújabb rajongóikat. A társulat öt táncossal és négy gumiasztalos művésszel kiegészülve egy év alatt alkotta meg A Meztelen Bohócot. A felvételről megszólaló szimfonikus zenekar a 19. és 20. századi európai zenei világot kelti életre, megfűszerezve egy csipetnyi cirkusszal.
