Tíz kategóriában 14. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyar irodalom kategória: Vámos Miklós író, műsorvezető.
Vámos Miklós József Attila-díjas író 1975-ben a jogi diploma megszerzése után az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként kezdett dolgozni. 1991-ben megalapította az Ab Ovo könyvkiadót. 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is megismerhette a közönség. 35 kötete jelent meg, ebből néhányat 24 nyelvre fordítottak le. Magyarországon 4 drámáját mutatták be, írt forgatókönyveket is. Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyar népművészet és közművelődés kategória: Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője, producer, fesztiváligazgató.
Mikulás Ferenc 1971-ben lett az akkor alapított Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, a Kecskemétfilm Kft. 1993 óta működik. Ott készült a Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből, a Mesék Mátyás királyról sorozat, a Vízipók-csodapók epizódjai, valamint magyar írók műveiből készült animációs filmek is. A stúdió filmjei több mint 80 nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. Mikulás Ferenc 1995-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója, kitüntették már a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével és Balázs Béla-díjjal is.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Zeneművészet kategória: Medveczky Ádám karmester, címzetes egyetemi tanár vehette át az elismerést.
Medveczky Ádám 1974-ben elnyerte a Magyar Televízió első alkalommal megrendezett karmesterversenyének második díját, ami országszerte ismertté tette a nevét. Még abban az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa lett és karmesterként kezdett dolgozni a Magyar Állami Operaházban is. 1990 és 1993 között az intézmény főzeneigazgatója, 1997-től 2011-ig a Győri Filharmonikusok első karmestere volt. Számos kortárs magyar opera ősbemutatóját dirigálta. Európa összes országában megfordult, de többször fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Japánban és Thaiföldön is. Munkásságát Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal is elismerték.
Magyar képzőművészet kategória: Benkő Imre fotográfus.
Benkő Imre 1968 és 1986 között a Magyar Távirati Iroda fotóriportere volt, 1987-től kilenc éven át az ózdi kohászat leépülését dokumentálta, ezzel a fotósorozatával 1992-ben elnyerte a W. Eugene Smith Memorial Fund (New York) ösztöndíját. 1975-ben és 1978-ban aranyérmet nyert a World Press Photo pályázatán. 1991-ben Pulitzer Emlékdíjat, 2004-ben érdemes művészi címet és Magyar Fotográfia Nagydíjat, 2016-ban kiváló művészi címet kapott, Balázs Béla-díjjal is kitüntették. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, több száz csoportos kiállításon szerepelt alkotásaival világszerte, hét fotóalbuma jelent meg, számos jelentős közgyűjtemény és galéria őrzi műveit.
K. Nagy Emese, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatója. MTI Fotó: Kovács Tamás
A magyar oktatás és köznevelés kategóriában a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolának ítélték a díjat.
A hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola a Miskolci Egyetem bázisintézménye, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskolája. Az iskola tanulói létszáma 230 körül mozog. Feladatuknak tekintik tanulóik iskolai sikerhez juttatását, arra törekeszenek, hogy minden gyermek a neki megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön. Cél, hogy a hejőkeresztúri általános iskolában a gyerekek optimista életszemléletű, egymásra odafigyelő, toleráns, az új iránt fogékony, a természetes környezetet védő, a nemzeti és helyi hagyományokat ápoló, szilárd ismeretekkel rendelkező fiatalokká váljanak.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyar sport kategóriában Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőnek, edzőnek ítélték oda az elismerést.
Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, edző, a nemzet sportolója az 1950-es évek közepén Tatabányán lett súlyemelő. A magyar válogatottban 1977-ig szerepelt, első magyar bajnoki címét 1957-ben, az utolsót 1976-ban nyerte. Öt olimpián képviselte Magyarországot: 1960-ban Rómában 6., 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóban ezüstérmes lett. 1972-ben Münchenben olimpiai bajnok lett, 1976-ban Montreálban 5. lett, a versenyzéstől 1978-ban vonult vissza. 2005-ben az elmúlt 100 év legjobb súlyemelőjévé választották, 2009-ben a felújított tatabányai sportcsarnokot róla nevezték el és nevét viseli az önkormányzat által alapított kiváló helyi tehetségeket támogató sportösztöndíj is.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyar építészet és építőművészet kategória: Tima Zoltán építész.
Tima Zoltán építész 1989-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, azóta a Középülettervező Vállalatnál (jelenleg KÖZTI Zrt.) dolgozik, kezdetben Marosi Miklós munkatársaként, 2000-től stúdióvezetőként. Jelentősebb megvalósult munkái közé több irodaház, lakóház, a Liszt Ferenc repülőtér SkyCourt épülete, valamint a Kossuth tér felszíni rendezése, az országház látogatóközpontja és múzeuma tartozik. Számos szakmai szervezetben vállal feladatot, 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Eddigi munkásságát többek között Pro Architectura és Ybl-díjjal ismerték el.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyar tudomány kategória: Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista.
Maróth Miklós Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista 1967-ben arab-latin-görög szakán szerzett diplomát, majd az asszírológia kiegészítő szakot is elvégezte. Az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjának munkatársa, majd vezetője. 1991-ben kezdte megszervezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, amelynek alapító dékánja, a klasszika-filológia és az arab tanszék vezetője lett. Jelenleg az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója, az MTA rendes tagja. Az ókori görög és arab kultúra kapcsolatát kutatja, még kiadatlan arab szövegeket publikál, Közép-Ázsia történeti földrajzának számos vitás kérdésének tisztázásán dolgozik.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyar sajtó kategória: Oplatka András történész, újságíró, műfordító.
Oplatka András történész, újságíró, műfordító az 1956-os forradalom után emigrált családjával Svájcba. A Zürichi Egyetemen végzett 1968-ban, utána a Neue Zürcher Zeitung munkatársa lett. Volt stockholmi, párizsi, moszkvai, valamint budapesti tudósító. Cikkeiben sokat foglalkozott Magyarország helyzetével és demokratikus átalakulásával. Történészként és egyetemi oktatóként is tevékenykedik, 2003-tól az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem oktatója, 2004-ben a Bécsi Egyetemen habilitált Széchenyi Istvánról szóló életrajzi kötetével, ami később magyarul is megjelent. 3 könyvet írt Magyarországról és 10 kötet magyar klasszikus szépirodalmat fordított. 2013 óta az MTA külső tagja.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyar színház- és filmművészet kategóriában Marton László rendező érdemelte ki az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.
Marton László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező diplomája megszerzése után, 1968-ban került a Vígszínházba, ahol főrendező, majd 24 éven át igazgató volt. Legendás rendezései közé tartozik a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Padlás, az Össztánc, a Harmincéves vagyok, az Őfelsége komédiása, a Nóra és A varázsfuvola. Meghatározóak Shakespeare-rendezései és sokat tett a kortárs magyar dráma színpadi bemutatásáért. Számos külföldi színház hívta meg, rendezéseit több mint 30 városban játszották világszerte, de legalább ennyire fontos magyar és külföldi színésztanári, professzori munkássága is.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező vehette át a Művészetek Palotájában rendezett gálaesten.
Olasz Ferenc Balázs Béla-díjas fotográfus, filmrendező 1970-ben kezdett a Magyar Televízióban dolgozni előbb asszisztensként, szerkesztőként, majd rendezőként. Első filmjét Fejfák címmel a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti filmet készített a nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át Csontváry-ig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekintette legfontosabb feladatának. Az elmúlt 40 évben mintegy 50 kiállítása volt itthon és külföldön, eddig 12 fotóalbuma jelent meg. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjak átadása előtt mondott köszöntőjében kiemelte, hogy azok munkáját ünnepelik, akik hosszú éveken át kiemelkedően alkottak, az ország, a világ és Európa-szerte ismert teljesítményt mutattak fel. Mindezt olyan területen, ahol nemcsak a munka, hanem az arra való felkészülés is hosszú tanulást, gyakorlást és lemondást igényel.
A világban zajló történések rámutatnak arra, hogy mennyire fontos kultúránk megőrzése, fejlesztése, az abban tevékenykedők munkája és a hagyomány továbbvitele. Hozzátette: ez a nap nemcsak ünneppé, hanem tradícióvá is vált, amely remélhetőleg fennmarad és folyamatosan fejlődik.
Változásnak nézünk elébe a jövő évtől, amikor a potenciális díjazottak között már határon túl élő és dolgozó alkotókat, művészeket, tudósokat is megtalálunk majd függetlenül az állampolgárságuktól
– hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: az ő munkájuk, eredményeik is a magyar kultúrát gazdagítják, erősítik a nemzeti összetartozást.
Amin nem terveznek és nem is kell változtatni, az az eredeti elhatározás, amely szerint a díj kizárólag a teljesítményen alapul és minden politikai befolyásolástól mentes. Az, hogy ezt a célt sikerült elérni, jól mutatja a díj növekvő elismertsége, s hogy ezt a kitüntetést a díjazottak büszkén viselik.
A gálaesten részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita; Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Pintér Sándor belügyminiszter.
Oplatka András a díjjal járó 15 millió forintot jótékony célra ajánlotta fel: az összeg egyik felét a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozásával, személyiségfejlesztésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány, másik felét az Erdélyben hasonló missziót folytató Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület kapja.
