Nem arról van szó, hogy jó lenne, ha minden trafikban lehetne heroint kapni

revai-gabor

Révai Gábor: Beszélgetés a függőségről, Libri Kiadó, 2016, 178 oldal

A függő a legérzékenyebb a családban, aki kimutatja azt a sok bajt, amivel a család még nem nézett szembe nyíltan – állítja Máté Gábor Révai Gábor könyvében. A szerzőt kérdeztük.

A függőség mögött sok sztereotípia él, a könyv mégis új megközelítésből vizsgálja. Ön más megközelítésből határozza meg a függőséget magát, noha az emberek általában először a drogfüggőségre asszociálnak…

Nem én határozom meg a függőség fogalmát, hanem azok a szakértők, akikkel beszélgettem. Bár sok vita lehetséges szakemberek között is, abban a tekintetben konszenzus van, hogy a függőséget nem lehet kizárólag a kábítószer-függőségre korlátozni. Szakmai körökben abban is egyetértés van, hogy a konkrét anyaghoz (alkohol, nikotin, drog) nem köthető „viselkedési” függőségek minden lényeges kritériumukban hasonlók mondjuk a drogfüggőségekhez.

Kikkel beszélgetett, és miért pont velük?

Máté Gábor magyar származású kanadai orvos és tudós, a függőség kérdésének világszerte ismert, nagy tekintélyű szakértője, akinek több könyve magyarul is megjelent.  Számomra megtiszteltetés és élmény volt, hogy ha csak távolból is (Skype-on) sikerült vele beszélgetnem. Demetrovics Zsolt a kérdés első számú hazai szakértője, egyetemi tanár, az addiktológiai tanszék vezetője az ELTE-n. Szummer Csaba bizonyos értelemben kilóg a sorból, mert ő a pszichedelikumok (hallucinogének) hatásának és felhasználási lehetőségeinek kutatója, márpedig ezek a szerek a közhiedelemmel ellentétben nem okoznak függőséget. Ez az egyik legérdekesebb határterülete a kérdésnek, amelynek kutatása a világméretű tiltások hatására ma is gyerekcipőben jár, de egyúttal ígéretes távlatokat nyithat.

Az alcím elég provokatív. Ez valóban igaz, amit állít? „A drogok önmagukban nem okoznak függőséget”.

Megint csak azt kell mondanom, hogy ezt nem én állítom, hanem a beszélgetőtársaim. Mégpedig egybehangzóan. Akármilyen függőségről is beszélünk, mindig van valami a háttérben: stressz, trauma, fájdalom. A függőség csak egy lehetőség, egy nagyon rossz lehetőség ennek a kezelésére. Ebből persze az is következik, hogy a terapeutának, ha sikert akar elérni, mindig a háttérben rejlő okokat kell feltárnia.

Mitől függ, min múlik, hogy a nehéz sorsú fiatal végül függő lesz-e?

Akinek a felmenői között sok alkoholista volt, talán egy kicsit hajlamosabb lesz az alkoholizmusra, de a genetikai tényezőkből korántsem következik szükségszerűen, hogy alkoholista legyen. Minden bizonnyal sok tényező együtthatása kell ahhoz, hogy a függőség kialakuljon. Ebben sajnos kulturális és társadalmi tényezők is jelentős szerepet játszanak, például az alkohol kultusza („pálinka-nagyhatalom vagyunk”) és a függőkkel szembeni nagy fokú intolerancia.

Csak az válhat függővé, akinek így vagy úgy nehéz volt a gyerekkora?

Máté Gábor szerint az okok szinte kivétel nélkül a gyerekkorra, a családi háttérre nyúlnak vissza. De persze egyáltalán nem szükségszerű, hogy az „otthonról hozott” bajokból függőség legyen. Mindenesetre aki elfogadó, toleráns környezetben nő fel, sokkal védettebb lesz a függőségekkel szemben.

Függőség az, ami negatív? Itt van például a mobiltelefon-függőség kérdése. A mobiltelefon hasznos dolog, a függőség okozhat problémát?

A mobiltelefon hasznos eszköz, ami önmagában nem okoz függőséget. Ugyanez vonatkozik az internetre is. Baj akkor van, ha valaki képtelen elszakadni egy telefonos játéktól, vagy kényszeresen a facebook-on lóg.

Mitől függ, hogy melyik szer lesz legális, és melyik illegális?

Erre a kérdésre kimerítő és nagyon tanulságos választ ad a könyvben Demetrovics Zsolt.

Ne higgyük, hogy a különböző kormányok a maguk bölcsességében, a racionalitás és a veszélyesség szempontja alapján döntik el, hogy egy szer legális vagy illegális.

Ennek – többek között – az a lényege, hogy sok minden lehet a jogi tiltás mögött, de racionális okok a legkevésbé.

A szakemberek helytelenítik a jogi tiltást. Akkor mi a megoldás?

Nyilván nincs olyan, hogy  nagybetűs MEGOLDÁS, de minden konkrét terápiás eljárás hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy milyen a közeg. Ha kirekesztő és tiltó, amilyen nálunk is, akkor jóval kisebb az esély, ha viszont befogadó, megértő és toleráns, akkor a különböző módszerek mindegyike hatásosabb lehet. Nem arról van szó, hogy jó lenne, ha minden trafikban lehetne heroint kapni, de arról igen, hogy még a heroinistát is tekintsük embertársunknak, akinek, ráadásul, különösen nagy szüksége van a megértésünkre.

Mi volt a célja a könyv megírásával?

Nem hiszem, hogy egy ilyen könyv elérhetné, hogy a szakemberek által egybehangzóan kárhoztatott jogi tiltások megszűnjenek, de talán hozzájárulhat a rossz előítéletek lebontásához, és egy emberségesebb környezet megformálásához.