Aki felefedezte Louis de Funest. 30 éve halt meg a Valahol Európában rendezője

Balduin, das Nachtgespenst / La Tatoue

1986. november 26-án halt meg Radványi Géza Kossuth-díjas filmrendező, a második világháború utáni első világsikerű magyar film, a Valahol Európában alkotója.
radvanyi-geza
Grosschmid Géza néven 1907. szeptember 26-án született kassai polgári családban. Bátyja Márai Sándor író volt, a Radványi nevet nagyanyja után vette fel. Gimnazista korában kezdett írogatni, első verseit a helyi lapok közölték. Riporterként a prágai Magyar Hírlap munkatársa volt, bejárta egész Európát. Neve már ismert volt, amikor Párizsba indult, de megszakította útját, és a Népszövetség akkreditált újságírójaként évekig élt Svájcban. Izgatta a film világa is, az érdekelte, amit a környező világról megfigyelései nyomán megérthet, felnagyítva az ember és ember, ember és világ közötti összefüggéseket. A harmincas években német és francia filmgyárak munkatársa, forgatókönyvírója és rendezőasszisztense volt, 1939-ben tért vissza Magyarországra.
Bekapcsolódott a filmgyártásba, melynek szavai szerint akkor sem a valósághoz, sem a filmművészethez nem volt köze.
A negyvenes évek elején saját forgatókönyvei alapján készítette filmjeit, amelyeket a kritika meleg hangon méltatott. Az 1940-es Zárt tárgyalás főhőse egy ügyvéd, aki minél jobban elmerül féltékenységből gyilkossá vált védencének tragikus életében, annál féltékenyebb és gyanakvóbb lesz saját elhanyagolt feleségére. Radványinak ebben az alkotásában sikerült a magyar filmekben addig szinte ismeretlen lélektani hitelt, feszült légkört teremtenie.
Nevéhez fűződik a Mikszáth Kálmán regényéből készült első magyar színesfilm-kísérlet, A beszélő köntös.
Az Európa nem válaszol című filmjében az elsők között emelte fel szavát a háború ellen, műve az 1941-es velencei filmfesztiválon hatalmas sikert aratott. Ugyanebben az évben készült Egy asszony visszanéz című lélektani drámája, amelyben a főszerepet felesége, Tasnády-Fekete Mária alakította. A következő két évet Rómában töltötte, ahol feleségével forgatta a Fehér emberek című filmet. A második világháború után részt vett az oktatás újraindításában a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ő indította el a filmrendező-képzést.
Tanítványait, köztük Bacsó Pétert és Makk Károlyt bevonta a filmkészítés minden mozzanatába.
Barátságot kötött Balázs Bélával, ők ketten jegyezték a magyar film történetében mérföldkőnek számító, 1947-ben készült Valahol Európában forgatókönyvét. A második világháború utáni években igen kevés pénz jutott a filmekre, s ezek elosztásában a politika nem tudott dűlőre jutni. Megoldásként minden párt saját filmvállalatot alapított, amely évente egy alkotást készített, Radványi filmjét a kommunista párt cége vállalta.
A Valahol Európában az országúton csavargó gyerekek történetében megrendítő képet festett a háború következményeiről, a felszabadulás érzésével keveredő félelemről.
Egyszerű, sallangmentes hangja az olasz neorealizmus nagyjainak (Rossellini, De Sica) alkotásaihoz volt mérhető, formailag és tartalmilag is újat hozott.
Külföldön sokáig ez a film képviselte „a” magyar filmet, 29 országban mutatták be, az ENSZ védnökséget vállalt fölötte, Locarnóban nagydíjat nyert. Magyarországon viszont értetlenség fogadta, a rendezőt hazaárulással, kozmopolitizmussal vádolták – igaz, ettől függetlenül megkapta a Kossuth-díjat. A Rákosi-korszakban nem vetítették, csak 1963-ban mutatták be újra, 2000-ben beválasztották minden idők 12 legjobb magyar filmje közé.
A támadások miatt Radványi 1948-ban feleségével elhagyta az országot, Rómában, majd Münchenben telepedett le. Külföldön több mint húsz filmet rendezett, melyek közül a leghíresebbek a Légikisasszonyok, A tiroli kastély, A sztálingrádi orvos, az Esküszöm és fogadom és a Tamás bátya kunyhója. Radványi fedezte fel a franciák egyik legnépszerűbb komikusát, Louis de Funest és a különleges szépségű, eredetileg bolti kiszolgálóként dolgozó Genevieve Page-t.