A Mozgó Világ betiltásának története

2-besugo-es-besugott

Az ostromlás a dolgunk

A betiltott Mozgó Világ (1975–1983)

A kortárs magyar irodalom nagyjainak fiatalkori gyűjtőhelye, kultúrpolitikai játékszer Aczél György kezében, új irodalom, szociográfia és nyitottság, a „szabadság kis körei”, Mozgó Világ klubok országszerte, tiltások, fenyegetések, besúgók és provokátorok.

77255mozgo794A Mozgó Világ folyóirat mára gyakran csak az elmúlt rendszer és az elmúlt évszázad óvatosan szemlézett szellemi jelensége, kultúrtörténeti értékelések lábjegyzete, de a mai hatvanasok, hetvenesek fiatalon formálódó gondolkodásnak forrásvidéke is. Nevét egy 1965-ös Illyés Gyula vers címéből örökölte, aztán Illyés elismerését is többszörösen kiérdemelte.

A fiatal nemzedék kijelölt orgánumaként induló lap egyre irritálóbbá vált a különalkukra berendezkedett aczéli kultúrpolitika számára. „Ilyen lapra nincs papírunk” – mondta ki a végső ítéletet 1983-ban Kádár János, és a Mozgó Világ főszerkesztőjét felfüggesztették. Az elmozdításra a teljes szerkesztőség lemondással, a lap olvasói aláírásgyűjtő akcióval, a szerzők bojkottal válaszoltak. 1983 szeptemberében leváltották a lap főszerkesztőjét, Kulin Ferencet, amelynek nyomán a teljes szerkesztőség felmondott, majd a korszakban példátlan tiltakozási, egyúttal a folyóirat mellett kiálló szolidaritási akció bontakozott ki. A „lényegében ellenforradalminak” ítélt Bibó-szám 1983 decemberében már nem jelenhetett meg, viszont a folyamatosság látszatát fenntartva – a szerkesztői gárda tudta nélkül és mellőzésével– új főszerkesztőt és szerkesztőségi irodát jelöltek ki.

De az már az „új” Mozgó volt.

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása a „régi” Mozgó Világot mutatja be a november 17.-i 18 órai megnyitóval kezdődően.

A tárlat egyfajta tablóként szemlézi a folyóiratban bemutatott jelentős kezdeményezéseket a képzőművészet, a zene, a film, az irodalom és a szociológia területéről. A Mozgó újító, vizuálisan is erős tartalmát a lapban reprodukált műtárgyak, fotók bemutatásával, a rovatok sokszínűségét a publikált írások, szerzők megidézésével érzékelteti a tárlat, de a kiállításra készült interjúk révén megjelenik a mikrotörténelem szubjektív, a szemtanúk hitelességét kiaknázó, a kor szellemi közegét felidéző emlékezet is.

Bereményi Géza Reményi József Tamástól, a kiállítás megnyitójától, átveszi az Aszú-díjat.

Bereményi Géza Reményi József Tamástól, a kiállítás megnyitójától, átveszi az Aszú-díjat.

A folyóirat rendkívüli népszerűsége a korabeli Mozgó Világ klubok, estek, országjáró bemutatkozások alkalmával személyesen is érzékelhetővé vált. A közönséggel való találkozások dokumentálható nyomait, a ritkán készült fotókat, s az eseményeket akkurátusan követő – láthatatlan – ügynöki jelentéseket egymás mellé rendezve mutatja be a kiállítás. A neveket, adatokat, évszámokat felsorakoztató kronológia pedig óriási kollázsként idézi meg a „régi” Mozgó Világ történetét.